Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 6. szám - Pünkösti Árpád: „Nem erről volt szó” (Rákosiék 1953-as moszkvai raportja)

Molotov szóvá tette Révai József ideológiai hibáit. (RM szerint azt mondta: az ideológiában Révai „cár i bog” - cár és isten.) A Révaival egymást kölcsönösen gyűlölő Nagy Imre16 élénken helyeselt: sosem volt napirenden ideológiai téma, pedig a vélemények harca nélkül nincs ideológiai előrelépés.

Berija konkrétabb dokumentum összeállítását javasolta, amely adatok alapján is összeveti a helyzetet és a célokat. Külön fejezet foglalkozzék az iparral, a mezőgazdasággal. Nagy Imrével ellentétben ő azt mondta, hogy a kuláklistát nem kell megszüntetni. A törvénytelenségekkel kapcsolatban is az adatokat kérte számon: „megmondani, hogy 3 1/4 év alatt 1 200 000 ember ellen indult bírósági eljárás + 1 150 000 ellen adminisztratív eljárás, megmutatni a törvénytelenségek mértékét és azt, hogyan kell kijavítani”. A határozatban térjenek ki a magyar (azaz a zsidó - P. Á.) kérdésre. ítéljék el, hogy Rákosi beleavatkozott az AVH ügyeibe, utasításokat adott nyomozásra, letartóztatásra, verésre: ha ezt nem írják bele, Rákosi megismételheti a hibáit. Hiba volt, hogy egy kézben egyesült a párttitkári és a miniszterelnöki funkció, mert „Rákosi elvtárs azt képzelte, mindent megtehet”.

RM emlékezete szerint: „A szovjet elvtársak e megbeszélésen felhívták a figyelmünket, hogy állítsuk helyre a szocialista törvényességet. (Ez alatt nem a politikai perek revízióját értették akkor, mert erről szó sem volt, hanem a börtönben lévők nagy számát.)”

Leginkább a zsidókérdés tálalása döbbentette meg Rákosiékat. RM: „Minden különösebb indoklás nélkül közölték, hogy szükségesnek tartják, hogy az a központi vezetőségi ülés, melyen megbeszélés tartalmát határozatba iktatja, mondja ki, hogy eddig a pártban a zsidók elnyomták a nem zsidókat. A mi delegációnk ekkor már annyira demoralizálva volt, hogy ez ellen a javaslat ellen, egyetlen szó sem emelkedett. Annak dacára, hogy azt is közölték velünk, hogy a határozatokat, a nagyobb nyomaték kedvéért, az eddigi gyakorlattól eltérően kiáltvány formájában közöljék a magyar néppel.” A kiáltvány szó nem szerepel sem Szalai bővebb, sem Földvári szubjektivebb jegyzetében, csak azt hangsúlyozzák, hogy a Központi Vezetőség üléséről nyilvános közleményt kell kiadni.

Molotov: nyilvánosságra kell hozni, hogy az utóbbi években csökkent a munkások életszínvonala. „Főfigyelmet: a mezőgazdaság felvirágoztatására, mert el van hanyagolva.” Lassítsák a kollektivizálást, engedjék feloszlani az erőszakkal létrehozott, működésképtelen téeszeket.

Hruscsov, Berija és Malenkov vitatkozgatva azt ajánlotta, hogy a Titkárságnak három-négy tagja legyen, a PB-nek kilenc. RM szerint azt is közölték velük, hogy Révai és Farkas ne csak a PB-ből maradjanak ki, hanem még a kormányból is. Nem szóltak ellene - két zsidóval kevesebb.17

Nagy Imre Berija ellenében is úgy vélte, hogy meg kell szüntetni a kuláklistát, a törvénytelenség melegágyát. S Berija beleegyezett. Nagy Imre mondta ki azt is: Rákosi szerepe döntő a hibák kijavításában. Berija: ha nem segít, „magát teszi tönkre”. Nagy jelezte, hogy a kritikát megértették, a dokumentumot ki fogják egészíteni. Szóvá tette, hogy az utóbbi években nem volt igazán közvetlen a kapcsolat a szovjet vezetéssel. Berija és Malenkov: volt kapcsolat, a magyarok mégis rosszul dolgoztak.

RM Nagy Imre ellensúlyozása miatt sem hallgathatott tovább. Azt mondta: sajnálja, hogy nem előbb tartottak elé ilyen tükröt. Am a hibák kijavítása nem egy emberen múlik, hanem az egész pártvezetésen. Malenkov felhívta a „tanácsért jött” elvtársak figyelmét, hogy a „rendszabályok” Magyarország érdekét szolgálják, nem erőszakolják rájuk. O és Bulganyin javasolták, hogy Farkas Mihályt, „a párt ügyéhez hű

16 Révai és Nagy Imre gyűlölködése: Rainer M. János: Nagy Imre, 124. old.

17 Visszaemlékezések, 916. old. (Berija kitér a vita elől), 917. old. (zsidókérdés), 919. old. (törvényesség), 917-18. old. (Farkasról, Révairól).

50