Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 5. szám - Nino Nikolov: Mellesleg; Marin Georgiev: ítélet; Szerelem; Petar Alipiev: Kaliakra; Későősz; Déli szellő; Nino Nikolov: Nagy László emlékére; Az én Balkánom; Marin Georgiev: Halotti tor; Vízimalom - Utassy József és Kiss Benedek műfordításai

S lélegzik a tűz, mely éveket perzselt fel, múltakat hamvasztott üszkös halomba. S az idő száguld az ősi tűzhellyel, akár ha szélvész vagy bősz zöldár volna.

Marin Georgier

Halotti tor

Ivein Teofllovnak

Eltemették nagymamát - nélkülem.

Nyirkos idő volt, hideg, napok óta, a föld - sáros, a sírás - szenvtelen, így volt. S mintha én is ott lettem volna. Csak kilencednap érkeztem haza.

Nem süppedt meg még a hant, fejnél - karó. A karón - egyetlen vörös szalag.

Sehol a név, kereszt vagy koszorú.

Riadtan közelítettük a sírt,

majd feloldódtunk, sanda öröm szállt ránk,

hogy mindőnk helyett valaki más van itt.

És lásd csak: eszünk-iszunk asztalánál, esszük a bárányt, amit ő nevelt, isszuk a bort - szőlejét ő kapálta.

Mint az a kés, úgy villan meg az üveg.

S úgy rémlik, nagyanyám sír, nem báránya.