Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 5. szám - Kuzebaj, Gerd: Gyere; Nyári este; Énekeim; Ha még fiatalon; Hiába múlnak, hiába – versek

lett a példája minden dalomnak. Napszentületkor a síró népnek vigasztalásul jól fog az ének: kimegyek hát a falu végére, írt vinni népem sok nagy sebére. Velem örülnek, kedvre derülnek. Tavasz jöttével, vizek nőttével, virágnyíláskor, vidámodáskor: pendül a guzlám, seregük hozzám, gyűl a népem, dől s körém verődve kap új erőre énekeimtől.

Ha még fiatalon

Ha még fiatalon találna utolérni engem a vég,

az új korszak hullócsillagaként lehullanék,

nehogy nagy-nagy város temetőkertjében, nehogy temessetek ismeretlenségbe, sírt nekem ne ott ássatok, el nehogy ott hántoljátok.

Nagyon nagy városban nagyon messze lennék, udmurtjaim ottan síromat nem lelnék.

Én a síromban is beszédüket vágyom, hangjukat kívánom.

Nagyon nagy városnak