Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 3. szám - Határ Győző: Koporsósikkasztás (elbeszélés)
Határ Győző Koporsósikkasztás J. JLúgomasszony idegenvezetőnek képezteti ki magát Kujávia fővárosában, Gunpúrban (nem mintha Klitolda rászorulna - csupán mert oly bájosan féktelen: szépséges szeszélyből, amilyen nyakigláb). Gundpur a Gurrnha és a Gwadalumpurrnha összefolyásánál: óriáshíd, világváros húgomasszonyt körülviszik a városban, hagyománytiszteletből egy tejkihordó kisautón, benne az oktató, a család, és leghátul kismagam, a krémes- szeletek őrzője. Klitolda szőke-húgomasszony fitosán figyel, az oktató sorra megnevezi a középületeket, ahogy a tejeskocsi odagördül (lassítani nem kell, mert csak ez az egy sebessége van, a lassújárat:)- Ez a kormánypalota a Pénzfegyőrség indiai barokkban, figyeljük meg az elefántoszlopfőkön az agyart, azt még a tizenhetedik században aranyozták... Ez a kormánypalota a Kormánykörzet környezeti kormányőrsége, a sarkon- forgás, a fel-alá járkálás megtekinthető, de fényképezni tilos... Ez az oszlop- csarnok a Hős Kujávok oszlopcsarnoka, akik meghódították és berendezték nekünk Elő-Kujáviát, ahonnan jöttünk, a hat bronzbivaly-vontatta bronzszekér a főfejedelem főfelesége Kujogunda, előkelőségei közt, bronz al-asszonyai- val... Az a sokszobros kilátó a Gurrnha és a Gwadalumpurrhnha összefolyásánál, amott azon a szerpentines promontóriumon, az arkangyalkoronás Promontórumra felvezető Ország-Szerpentinje, ágyúütegeivel közrezárva: csak egyszer egy évben, a Felhágás Ünnepén hág fel rá az Uralkodó húgomasszony családi hozzátartozói, ipa/napa/vőlegényjelölt boyfriendje önfeledten huhognak, vihognak, rikkantgatnak-nevetgélnek és alig ügyelnek az oktató erőfeszítéseire, hogy féktelen-szőke húgincámat, Klitolda Nyakigláb Modell-Girlt az idegenvezetés mondókéiba beavassa. tán kismagam vagyok az egyedüli, aki ügyel rá; s ahogy előrehalad Kujávia áltörténelmének ünnepélyes előtaglalásában, mind ingerültebben regisztrálom szépelgő tévedéseit, hivalgó helyreigazításait. Kedvem volna közbeszúrni, hátulról előrekiáltva s csak arra kell ügyelnem, hogy bosszús izgalmamban fel ne borogassam a süteményes tálat a kurzus jutalmi krémeseivel; de nem állhatom meg - Hát a koporsósikkasztást: azt mért nem mondod? Hogy a diófa, a mahagóni, az ébenfa koporsókat a bronz fogantjaikkal, amire a gyászoló család inge- gatyája ráment, az utolsó óvatlan pillanatban Kujávia papjai rituálisan elszemfényvesztik s míg amazok sírnak-zokognak s könnyek özönétől mit sem látnak, a sárgainges himpellérek elsikkasztják a drágakövekkel kirakott koporsót - hogy egy más alkalommal, egy mást temetésen, eladják egy másik gyászoló családnak...?!- Mondd, hogy nem igaz! Cáfold meg, ha mered! Vagy a fejedre olvassam azt is, a kujáviai halottkultusz elsikkasztását, amit a közember fővesztés - az 28
