Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 2. szám - Szabó Erzsébet: Igaz történetek (Márton László: Jacob Wunschwitz igaz története)

kételkedni benne, hogy ó a másik, és mintha feleségéről is elhitte volna, hogy sógornője csupán, eltréfálkozott a párolgó sültek fölött’' (109)

Léteznek azonban olyan nevek, amelyeket a történet szereplői és/ vagy az olvasó más történetekből is ismerhet. Kérdés esetükben az, hogy megismétlésük maga után vonja-e az eredetileg hozzájuk kapcsolódó történet megismétlését is. Ha végignézünk Jacob Wunschwitz igaz történetében felbukkanó bibliai, (görög, római, germán) mitológia történeti nevek során azt láthatjuk, hogy két szabály érvényesül. Az esetek nagy többségében használatuk csupán ironikusan ellenpontozza a névhez eredetileg kapcsolódó történetet; A. Siegfried W. von Promnizt báró testét a niebelungéval ellentétben különféle súlyos betegségek gyötrik, bőre kirepedezik, oldalán és hátán fekélyes sebek nyílnak. Gubent és környékét, amelyet gúnyosan Rómához hasonlít a tudós Nikolaus Leutinger 1604 tavaszán, miután Petrarca példáját követve megmássza a környék legnagyobb hegyét, a Mückenberget (Szúnyoghegy), a város ifjainak tógaviseletén kívül nem sok minden emlékezteti Rómára. Róma császárainak, consulainak etc. neve (Varró, Fabius Cuncrator, Nero, Cicero, Hector, Publius Naso, Sulla) a molnárcsalád Seleschk vezetékneveként bukkan fel újra; Cupido pedig, aki öreg vak koldusként bolyong a kertek alatt, ki van tiltva 'Rómából'. A nevek másik csoportjánál ugyanakkor az eredeti történet a takargatni kívánt valóságra vet fényt. Lot Schulz von Jeschkendorf utóneve pl. alátámasztja azt a verziót, miszerint „Kindler anyját, Kindlemét állítólag [...] szintén Lot Schulz von Jeschkendorf nemzette még egészen fiatalon, tizenöt évesen;” (101). Rosina Katharina utóneveinek - bár megismétlésükre Wunschwitz történetén belül kerül sor - a Tschaksdorf und Piczkow kisasszonyok, Rosina és Katharina neveként való felbukkanása nemcsak történeteik azonos elemeit magyarázza (hagyatéki ügyek, Dumitschin stb.), hanem bizonyos következtetésekre is okot adhat Happenrodt mostohaleányának erkölcseit illetően.

2. „No és mit csinál a szépséges Rosina Katharina?”

A regény eseményei, ahogy azt korábban mondtuk, párhuzamos világokban mennek végbe: a város alapításának, Tschörtner történetének több igaz változata is ismert, Wunschwitz történetének is több igaz lejegyzését ismeijük. Tudunk egy változatról, ami a hivatalos életrajzok szerint Jacob Wunschwitz elvtársat elindította az osztályöntudat és a munkásmozgalom felé vezető úton, tudunk Wunschwitz özvegyének a császárhoz intézett panasziratáról és a történet vége felé megtudjuk azt is, hogy létezik egy ugyancsak a császárhoz intézett panaszirat, amit Myrus fogalmazott az özvegy nevében (232). Hogy e két utóbbi irat azonos-e vagy sem, arra nem derül fény; tény az, hogy az általunk ismert történet szerzője a jegyzetben úgy gondolja, hogy ő Jacob Wunschwitz özvegyének a beadványát ismeri más, Wunschwitzra vonatkozó dokumentummal együtt, sőt azt is tudja, hogy Bettina a császárhoz intézett beadványát 1604 őszén úja, azokban a hetekben, mikor Happenrodt helyettes polgármester már újszülött unokáját ringatja karjaiban (88). U-gyanígy változatos képet mutatnak a Kittlitz gyilkosság ügyében alkotott történetek. Promnitz báró nyitó történetére, mely szerint Fabian Kittlitz a linderodei juhakol közelében rablógyilkosság áldozata lett, és őkiválósága az ismeretlen tetteseket kézre fogja keríteni, a drezdai udvar felháborodattan reagál. Ekkor ugyanis már tudomása van arról, hogy Fabian Kittlitzet egy bizonyos Kindler ölte meg, s tudni akarja, hogy ez a Kindler azonos-e azzal a Kindlerrel, aki őkiválósága előző levelét aláírta. Az udvar tudatlansága a gubeni városi tanács mesterkedéseire vezethető vissza, amely időközben észrevétlenül Drezdába küldte a városi jegyző felhatalmazott személynökét, Melchior Bononiust, hogy ott a Kittlitz-gyilkosságnak egy olyan változatát adja elő, „amely majdnem annyira közel áll az igazsághoz, amennyire megfelel a gubeni városi tanács érdekeinek” (1001). Bononius pedig hallgatott arról, hogy nem egy, hanem két Kindler van. így a gubeniek változatában Kittlitzet a linderodei juhakol közelében fosztogatók szúrták le, élükön Kindlerrel, aki a szomszédos uraság Lot Schulz von Jeschkendorf törvénytelen fia. Promnitz báró válaszában Kain Kindlemek a névrokonságon kívül semmi köze Gideon Kindlerhez, őkiválósága szolgájához, a helytartósági titkárhoz, Káinról pedig csak annyi bizonyítható, hogy egy magántermészetű vita folytán becsületes párbajra hívta Kittlitzet a rodstocki fogadóban. Felbukkan persze egy bizalmas jelentés is, amelyben az szerepel, hogy bár a két Kindler apja különböző, az anyjuk ugyanaz, Kittlitzet pedig a rodstocki fogadóban ölték meg. Ne feledkezzünk meg az elbeszélő változatáról sem, ami a bizalmas jelentésben szereplő vari87