Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Fried István: Aggodalom és remény (A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 – tanulmány)
Fried István Aggodalom és remény A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 ,Az erőszakos elnyomás, az elnemzetlenítés és áthasordítás minden kevert államban az erőknek rettenetes elpazarlása és az erkölcsi színvonalnak leszállítása." T. G. Masaryktl> N em kis fába vágta fejszéjét a minden támogatást megérdemlő Ister Kiadó, amikor arra vállalkozott, hogy négy kötetben közreadja az 1918-tól (cseh)szlovákiai-szlovákiai-ruszinszkoi magyar kisebbségként emlegetett, néven nevezett közösség művelődéstörténetét.!2) A köteteim valamennyi tagjáról bőséges elméleti fejtegetés készülhetne, némely munka már el is készült!3); nem kevésbé állásfoglalást igényelne a művelődéstörténet fogalmi meghatározása, gyakorlati alkalmazása (például Kosáry Domokos, aki monografikusán dolgozta föl a XVIII. század magyarországi művelődéstörténetét, másképpen értelmezi, mint Németh G. Béla, aki a XIX-XX. század problémáit tárgyalta, s a más-más nézetnek nem az az oka, vagy nem az a fő oka, hogy eltérő korszak kutatói). A rövid kiadói előszó inkább azokat a tárgyköröket sorolja föl, amelyek bemutatását a kiadott és a kiadandó kötetek vállalják. Eszerint a művelődéstörténet fogalmába a (történelem, a szociológia, a demográfia, a nyelvfejlődés, a nyelvhasználat, a mindennapok kultúrája), az egyházi és vallási kérdés tartozik (ez a megjelent első kötet anyaga), továbbá ígérik a közművelődés, az oktatásügy, a sajtó, rádió, tévé (második tervezett kötet), tárgyalását, míg a harmadik kötetben kerül sor az irodalom, a könyvkiadás és tudományosság, a színház, a képzőművészet, a zene- és táncművészet elemzésére, a negyedik kötet művelődéstörténeti kronológiát és kislexikont, könyvészetet, mutatókat tartalmaz majd. Nemigen lenne értelme annak, ha bizonyos következetlenségeket, átfedéseket róna föl ez az ismertetés, hiszen a szerzők, a szerkesztők, a lektorok bizonyára ugya- núgy tisztában vannak azzal, hogy a kisebbségi/nemzetiségi művelődésben egymásba érnek a különféle tevékenységi körök, az iskola és az egyház („a templom") anyanyelv- és nemzetfenntartó szerepére esszék, tanulmányok, de nem utolsósorban Reményik Sándor sokat emlegetett verse figyelmeztetnek, a tudós/ismeretterjesztő társaságok nem kizárólag a könyvkiadásban, a 45
