Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 12. szám - Margittai Gábor: Az igazság élménye (A személyiség, a műfaj és a megismerés problémája Babits Mihály esszéiben)
42 ETIL 254. ” u.o. 14 i.m. 255. :,r' „Elet” és „alkotás” viszonya író és költő ontológiai ellentétében tér vissza a Goethe-esszében: a költő dantei típus, aki föladva önmagát, beolvad a teljesség transzcendentális terébe. Dante azért élt, hogy mindent „egyetlen örök zenébe olvasszon” (ET II. 340.), s így, ebben az asszimilációban, az élet áll össze művé, alkotássá; míg az írók végcélja az egyéni, konkrét (ön)élet megvalósítása, hogy számukra a művek sokaságából legyenek az élet dokumentumai. Az egyéniség, ha nem tud egyetemes dimenziókra szert tenni, ha nem a teljesség metafizikumából táplálja verseit, aminek önfeladás, önelvesztés az ára, ha egzisztenciáját nem építi „nagy, szimbolikus épületté”(u.o.), mint Babits szerint Dante és Ady Endre, akkor konkrétumban, elszigetelt különösségben, jelenidőben ragadhat. Mindez korántsem jelenti a szubjektivitás-igény feladását: Babits az öncélú egyéniséget bírálja, amelyik kizárja magát a (morális és egzisztenciális) világ teréből, és amelyik nem tudja alkotássá váltani az életét, csupán dokumentálhatja azt műveivel. * ETII. 250. ÖV 277-278. BABITS MIHÁLY: Dosztojevszkij. ET II. 525. :w u.o. 411 A lírai alkotás mint önteremtés, mint az alkotó szubjektum létrehozása (és a beteg Babits esetében, mint rehabilitációja-rekreációja)jelenik meg a Mint forró csontok a máglyádban: Nem az énekes szüli a dalt:/ a dal szüli énekesét./ Lobbanj fól, új dal, te mindenható!/ Szülj engem újra te csodaszép! Ennél hangsúlyosabban semmi sem jelzi az alkotás metafizikus tétjét Babitsnál. 41 ET I. 674. 42 BABITS MIHÁLY: Jegyzetek a betegágyból. ET II., 413. 4:1 Babits éppen azt utasította el a modern regényben, amit Halász fejlesztendő vívmánynak tartott: „A regényírás valóságkonvenciója zsarnokibb a régi eposzok mesterkélt hagyományainál.” (ET II. 28.) 44 BABITS MIHÁLY: Az európai irodalom története. Nyugat Kiadó, Bp., 1936., 10. “ BABITS MIHÁLY: Ágoston. ET L, 475. 4B ÉTI. 475. 41 az idézetek ugyanonnan származnak 49 HALÁSZ 1983., 623. 49 i.m. 480. “ u.o. r" i:m. 477. “ i.m. 480. ® i.m. 486. 54 i.m. 492. r” ETIL 503. “ ET II. 510. r'7 ETII. 524. “ ET I. 494. " A vitalista életfilozófiákkal és az irracionalisztikus filozófiai hagyományokkal való nagy leszámolásra az 1918-as A veszedelmes világnézet című, a nagy Benda-interpretációt előlegező esszében kerül sor. “ Fontos motívum ez Az irodalom halottjai című hármas portréban, a Vörösmarty-esszékben és az Ady-arcképekben 87
