Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 12. szám - Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család (Varga Domokossal beszélget Albert Zsuzsa)
Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család Varga Domokossal beszélget Albert Zsuzsa- Varga Domokos lakásába lépve egy kisgyereket látok, aztán még egyet, úgy látszik, ennek a nagy családnak van folytatása. Varga Domokosról tudom, hogy számos testvér között nőtt fel. Aztán tudom, hogy a szülei is olyan családból származtak, ahol sok gyerek volt, és ha visszamegyek egészen a 18. századig, ahol Szász-ági ősei közül, ha jól emlékszem, a legkorábbi Szász Károlyt találtam a lexikonban, mindenütt sok gyerek volt. Ugyanez derül ki a család többi ágáról is. Vagy kétszáz éve létezik tehát egy olyan nagy kiterjedésű magyar értelmiségi família, amilyenre még nagyon sokra lenne szükségünk. Volt egy Szász Károly, - tudtommal ez a második - aki mikor Nagykőrösre került tanárnak az 1848-49-es szabadságharc bukása után, nem nyugodott, míg meg nem hívták oda Arany Jánost is. Akkor átadta neki a magyaróráit, ő pedig a matematikát tanította tovább. Irodalom és matematika, illetve természettudomány azóta is együtt él ebben a családban.- Már előbb is együtt élt. Arany János egykori tanártársának az apja - szintén Szász Károly - az erdélyi reformkor egyik vezéralakja volt, máskülönben pedig nagyenyedi tanár, kiváló jogtudós, aki emellett az antik és a kortárs irodalomban és az akkori idők természettudományában is alapos jártasságra tett szert. O indította el írói pályáján Kemény Zsigmondot, a kollégiumban pedig előbb jogot tanított, majd 1839-től matematikát, fizikát. 1849-ben ő irányította mint államtitkár a forradalmi magyar kormány kultuszminisztériumát. Világos után emiatt nem is mehetett vissza Nagyenyedre, Marosvásárhelyen tanárkodott tovább, a családi hagyomány szerint szoros barátságban az akkor még élő, bár elég idős Bolyai Farkassal, Gauss hajdanvolt göttingeni diáktársával és kebelbarátjával. Dédapámban nyilván ő - vagyis ükapám, ez az előző nemzedékbeli Szász Károly - ébresztette fel az érdeklődést a matematika-fizika iránt, de az irodalom iránt is. Hogy aztán hogyan öröklődött tovább az utódokban mind a két hajlam, az már elég nehezen kibogozható. De nekem is vannak matematikus és kémikus fiaim-lányaim, az egyik bátyám, Tamás, szintén matematikus volt, amíg élt szegény, a korszerű matematika-oktatás közismert hazai úttörőjeként, nem szólva az ugyancsak matematikus Szász Pálról, Szász Domokosról és más, egy tőről eredt leszármazottakról.- Dédapja, az a Szász Károly, akiről már elmondtuk, hogy Arany János barátja volt, végül is az irodalomnál kötött ki.- Igen, ő csak Arany János kedvéért vállalta egy időre a matematika tanárságot, mert ahhoz is jól értett. Szíve azonban őt inkább az irodalom felé vonta, beleértve nemcsak a magyar, hanem a világirodalmat is. Erdélyből jött ki Magyarországra, s ottani hegyes-völgyes hazáját soha nem feledhette, de a nyugatabbi Európához is nagyon vonzódott, mint a művelődni és haladni vágyó akkori magyar értelmiség egyik jeles képviselője. Magyarország azidőtájt mindenáron fel akart zárkózni Európa fejlettebb országaihoz, akárcsak manapság, méghozzá szinte páratlan szellemi igényességgel. Ez volt az az időszak, amikor magyar nyelvre ültették át Dante, Shakespeare, Goethe és mások műveit, s dédapám ebben fontos szerepet vállalt. Költő lett és műfordító, majd a múlt század vége felé - már dunamelléki református püspökként - Károli Gáspár bibliafordításának az akkori idők igényei szerint végzett átdolgozását is ő irányította. Saját fordításai közül a Niebelung-ének átültetését említeném első88
