Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11. szám - Vekerdi László: Matematika-haza (A Természet Világa - Természettudományi Közlöny 129. évfolyamának matematika-különszámáról)
ben az elmélet-gyártók a matematikában olyan domináns szerephez jutottak, Erdős megmaradt a problémamegoldók fejedelmének és a probléma-megfogalmazók abszolút egyeduralkodójának... Erdős sok tekintetben korunk Eulere. Ugyanúgy, ahogyan azok a speciális problémák, amelyeket Euler megoldott, utat mutattak az analitikus és algebrai számelméletben, kombinatorikában, függvénytanban stb. Erdős munkájának módszerei és eredményei már láttatják velünk olyan nagyszabású diszciplinák körvonalait, mint a kombinatorikus és valószínűségi számelmélet, kombinatorikus geometria, valószínűségi és transzfinit kombinatorika és gráfelmélet, valamint sok más terület, ami az ötleteiből még ki fog alakulni.«”. Babai László Erdős-portréját életrajzi részletek, történetek, anekdoták, fényképek és rajzok hozzák közel az olvasóhoz, úgyhogy az is megsejt matematikájának - a mai matematika egyik fő trendjének - lényegéből valamit, aki a felsorolt diszciplínákról azt sem tudja, eszik-e vagy isszák. Mutatis mutandis hasonló mondható el Staar Gyula interjújáról Lax Péter Wolf- díjas matematikussal, „Problémákon át vezető életút”-járól. „Erdős Pál 1995-ben a Gólyavári estéken tartott előadásában - vezeti be a kérdését Staar Gyula - így emlékezett az Amerikába érkező kisfiúra, Lax Péterre: »Vele 1941-ben ismerkedtem meg. Szülei jó nevű orvosok voltak Magyarországon. Éppen az utolsó pillanatban mentek el. Péter Rózsa, akitől sokat tanult, leírta, hogy Lax nagyon tehetséges, és kérte, foglalkozzam vele, amit én persze meg is tettem... Halmos is mondta, van itt Magyarországról egy csecsemő, lehetett vele matematikáról beszélni. Nem volt öreg, 16 éves volt, de már akkor elég komoly matematikus... Van egy angol cikkem a csodagyerekekről, abban róla megjegyzem: »azután egy távoli területre vonult, amiről semmit sem tudok. (Chamberlain hírhedt megjegyzése Csehszlovákiáról, a müncheni megegyezés után. - a szerk.) Differenciálegyenletekkel foglalkozott. Fontos felfedezéseket tett.«- Igen, még diák voltam, ennek ellenére Erdős többször meghívott a Princeton Institute for Advanced Studies-ba. Problémákat adott, közülük kettő megoldásából cikkem is született. Kissé csalódott volt, amikor áttértem a matematika más stílusú művelésére.” Ez a más stílusú művelés a matematika világának egy merőben másféle nagy kontinensére vezet, ahol számos út nyílik az alkalmazások felé, és fontos szerep jut a nagy sebességű számítógépeknek. A felmerülő problémák sokféleségéről ízelítőt ad Lax Péter válasza Staar Gyula kérdésére: A matematika mely területein munkálkodott?- Elsősorban a sokváltozós differenciálegyenletek megoldásán dolgoztam, főként azokon, amelyek hullámszerű mozgást írnak le. De ugyancsak érdekeltek az elliptikus egyenletek, melyek egyensúlyban lévő rendszereket ábrázolnak. Sok időt töltöttem a megoldások megközelítő kiszámolásával, ami érdekes és fontos probléma. Azután Ralph Phillips kollégámmal sokat dolgoztunk a hullámok visszaverődésén és szétszóródásán. Ézzel kapcsolatban vannak érdekes eredmények a hullámokról a Bolyai-Lobacsevszkij-féle térben. Nagyon érdekeltek a lökéshullámok, és ezeknek a kiszámítása; itt is sok meglepetésre bukkan az ember. Még nagyobb meglepetések vannak az ún. egzakt integrálható egyenletek megoldásaiban, ilyenek például a szolitonok. A diszperzió hatása újszerű jelenségeket okoz. Ezen kívül egész sor apróbb munkám van a matematika legkülönfélébb területeiről, még a topológiában és az algebrában is.” Ezek után a riporterben bujkáló szerkesztő nyilván meg fogja kérdezni: A matematika ma milyen korszakát éli ? Egymással alig érintkező darabokra esik szét, avagy megindul bizonyos egységesítő folyamat?- Mindkét folyamat megfigyelhető. Nem hiszek abban, hogy a matematika egymással nem érintkező speciális ágakra esik szét. Csaknem száz évvel ezelőtt a híres 92
