Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11. szám - Pünkösti Árpád: Menekülés Rajk árnya elől (Péter Gábor perei a nyomok eltüntetésére)
Bolond a kémiskolában 1953 nyarán adott volt tehát egy főtitkári beismerés és adott volt egy fogoly (sőt több is): az AVH vezetője (meg társai), akit még Sztálin csukatott le Rákosival. Az eseményre Rákosi 1962-ben - hat évvel a bukása után így emlékezett: „1953. január 2-án megjelent nálam a személyi tanácsadóm vezetője, akit akkor Ivanovnak hívtak és egy ... nevű ember (a titokban magnóra vett szöveget a gépíró nem érthette, ezért hiányzik az orosz név - PA.), aki igazolta magát, hogy ő az CK (a szovjet pártközpont - P. A.) képviselője... és hozott Sztálintól egy jegyzőkönyvet és utasítást, hogy azonnal le kell tartóztatni Péter Gábort.” A mérhetetlenül gyanakvó Rákosinak ez természetes: „meg voltam győződve, hogy Péter Gábor hallatlan nagy dolgokat csinált”. A politikai rendőrség vezetőjének őrizetbe vételét Rákosi a szokásoknak megfelelően testőrségére bízta (bár ők is ávéhások voltak, végső soron Péter Gábor beosztottai).- A főnökünk, Boda közölte velünk, hogy Péter Gábort idehívták a Rákosi-villába, és nekünk kell elémenni - említette Ny. Béla, Rákosi egyik gépkocsivezetője. - Az indulástól kezdve követni kellett a kocsiját, s ha teszem azt az Istenhegyi útról nem térnek be a Lóránt útra, a Rákosi-villához, akkor meg kell őket előzni, és minden körülmények között idehozni. Erre nem került sor, de az utasítás megvolt. Péter Gábor tehát feljött, és ott tartóztatták le. Mi a gépkocsivezetőjét vettük őrizetbe. Megkérdeztük tőle: van nálad fegyver? Van! Légy szíves, add ide! Ne haragudj, meg kell bilincselni. Nagyot nézett. Mi nem tudjuk, mi van, de ha tiszta vagy, biztos elengednek. S két hónap múlva tényleg visszajött a céghez. Egyébként Sztálin levelére - miként a sofőrje - Péter Gábor is önként bilincsbe nyújtotta volna a kezét. Viszont évek múlva is - talán élete végéig - Rákosit és Beriját okolta a letartóztatásért; nem tudta, nem is igen akarta tudni, ki volt a háttérben. Pedig mennyire rajongott Rákosiért is!- Ha Rákosi telefonált, olyan felelősségtudat szállta meg, mint aki az istennel beszél - emlékezett Farkas Vladimír. - Fantasztikus tisztelet áradt belőle, és csak azért nem állt fel, mert jegyzetelnie kellett. Az MDP Titkárságot a letartóztatás után négy nappal tájékoztatta Rákosi „az államvédelmi ügyekről”. Sok mindent nem tudott közölni. A kémkedéssel gyanúsított Péter Gáborral egy napon tartóztatták le a feleségét, a szeretőjét, s Péter két bizalmasát: a cég főorvosát (Bálint István dr.) és a gondnokát (Csapó Andor). Ennyire jutott Rákosi négy nap alatt. Hogy lesz ebből per, összeesküvés vagy kémbanda? Az „ügy kivizsgálására” bizottság alakul - Sztálin óhaján mit lehet vizsgálni? -, tagjai: Rákosi, Farkas Mihály és Nagy Imre, ám Nagy Imrének nem jut szerep. Rákosi tarthat Péter Gábor fecsegésétől - s talán Farkasban sem bízik, ha egyáltalán bízik valakiben -, s a bizottság megalakítása előtt megkéri a KV Titkárság vezetőjét, Vég Bélát, hogy tartsa rajta a szemét Péteren. Nagy Imre helyére pedig, nem tudni miként és miért, Kovács István kerül. Az ülés után nem rekonstruálható logikával letartóztatják Péter Gábor szadista titkárát, továbbá a verőcsoport vezetőjét, a Gyűjtőfogház parancsnokát és másokat. A harmadik etapban, január 16-án veszik csak őrizetbe az entellektueleket, például a volt ávós igazságügy-minisztert (dr. Décsi Gyulát). Látnivaló, hogy Sztálin úgy indította el a Péter szekerét (is), hogy tessék tovább hajtani! Nincs bűnlista. Ennek a kitalálása olyan feladat lehet Rákosinak, mintha másnak kellene nyakkendőt kötnie. Ellenszenv, politikai vagy hatalmi rivalizálás nem fűti talán még Farkast sem Péter ellen. Nem sokra tartják. Mégis csúcstartó lesz. A Mindszenty-perben a letartóztatás után 2,5 hónappal születik meg az ítélet. Rajkáknál 4 hónap, a tábornokoknál 3 hónap, Grőszéknél 6 hét, Kádáréknál már 8 69
