Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 11. szám - Pünkösti Árpád: Menekülés Rajk árnya elől (Péter Gábor perei a nyomok eltüntetésére)

hónap kell ehhez, Péter Gáborék esetében pedig majdnem egy teljes esztendő. Sztálin halála miatt még az is megtörténik, amire nemigen volt példa: akadnak szabadon engedett gyanúsítottak, sőt, háromszor annyi eljárást szüntetnek meg, mint ahány embert bíróság elé állítanak! Soha ennyi bizonytalanság. Páratlan a Péter-ügy abban is, hogy a korabeli politikai perek első számú vádlottal közül vele - azaz a legszerényebb képességű fővádlottal szemben került szóba a legtöbb féle vád - kezdve a troc- kistától a fasisztán át egészen a közpénz prédálójáig -, őt mégis életben hagyták.

Nem tudni, hogy az ugyancsak moszkovita, volt cseh főtitkár, Slánsky 1952 decemberi prágai kivégzése után milyen gondolatok fordulhattak meg Rákosi fejében. Az SZKP döntésképtelen XIX. kongresszusa sem adott eligazítást, hogy mi várható Sztálin utam Moszkvában, ahol már pedzegették neki, hogy fiatalítani („zsidótlanítani”) kellene a vezetést. Hátráltatja a Péter elleni vádemelést a ,jó technikusok”, főképp az agyonvert Szűcs hiánya, meg az is, hogy a rutinos vallatok sem tudják, hogy volt főnökeikkel, kollégáikkal szemben mit lehet, mit nem - ezért többségüket be sem vetik.

Péter nemigen volt tudatában, hogy „csupán” kínozható, de valódi bűneiért nem büntethető, hogy lecsukható, de büntethetetlen. Amíg ez a pártvezetés létezik, addig az ő bűnössége, bűnrészessége kiderítésére semmi esély, hisz a vádlottak padján Rákosinak, vagy Farkas Mihálynak előtte kellene ülnie, s Kádárnak is körötte - s nem azokért a „bűnökért”, amiért Péter épp rács mögött volt. (Ilyen félbevágott perben nem lehetett sem Pétert, sem Farkast, még 1957-ben sem bűnei szerint elítélni.)

Rákosi nagyon is tisztában volt Péter büntetésének kockázatával. Rendre fel is szólíttatta a gyanúsítottakat: a pártvezetőkről nem beszélhetnek „mert azok félre voltak vezetve”. 1955 nyarán azért törik össze Péter kezét, hogy ne valljon Rákosi ellen. 1956 áprilisában is úgy kellett volna feltárnia a koncepciós pereket, hogy figyelmeztették: „Az öregről ne beszéljen!” Akkor miről faggassák? Rákosi a letartóztatás utáni első pillanatban ilyesféle kérdések tisztázására utasította Farkas Mihályt: „1. Mikor az első ujjlenyom/at vétel?/ (1931 v. 32). 2. írja le 1940 alagi kihallg/atását!/ (hogy viselk. hogy szabad.). 3. Milyen ország titkos szóig, volt beszervezni? 4. Hányszor járt titokban Jugóban? Milyen városban, kihez, milyen cél, mit hozott. 5. Ausztriában? Milyen városban? Kihez? Milyen cél? Mit hoz. 6. Csehoszl... 8. Az izraeli hírszerzés felderítésére mit tett, milyen eredménnyel? 9. Miről informálta a R/ákosi/ titkárságból a felesége.” Aztán a szerető: „Patakiné lakása: hány telefon, hová, ki rendeltette. Mi volt P/ataki/né szerepe? Összekötő? Kém? Pné hányszor járt külföldön? Kik Pné gyanús barátai? Külföldiekkel érintkezett P-né? Mit tud kompromittálót Patakinéról. Mit tud kompr. Bálintról? Hányszor járt külföldön Bál/int/?” Utasította Farkast: hallgassa ki a Rajk-per vádlottját, Brankovot meg Kádárt is Péterről. Keressék meg a Péter Gábort 1931-ben kihallgató detektíveket. Kerítsék elő, hallgassák ki, akik Jugoszláviába kísérték.- Rákosi megkért, hogy tájékozódjak Péter Gábor felől - említette Vég Béla (1922), a KV-titkárság vezetője -, így már január első napjaiban találkoztam Péterrel, de ott volt Rákosi testőre, a kis Mészáros is. Az nem volt téma, hogy miként készítették elő a különböző pereket, sőt kényesen vigyáztak arra, hogy eltereljék a szót a pozícióban lévő elvtársakról. Csak azt feszegették: beszervezték-e a jugoszlávok vagy Horthyék? Péter Gábor ismerte a „műsort”, tisztában volt a helyzetével és játszott a kihallgatókkal: a perek ismert szövegeit szajkózta.

Kihallgatásain egy ideig tehát hárman is képviselték Rákosit. Farkas Mihály mellett biztos nem Vég Béla vagy Kovács István találja ki, hogy éjjel legyenek a kihallgatások, s azt sem, hogy Péter feleségét és a szeretőjét - titkárnőjét - is pofozzák fel. (Ez a hölgy is szabó volt, akárcsak Péter Gábor. A férjét főnöke miatt hagyta el, mert Péter hitegette, hogy elválik, és feleségül veszi.)

Arra, hogy Péter Gábor kém, az egyik bizonyíték, hogy hazahozatta Amerikából a bátyját, a „titkos ügynök” Sámuelt, amint azt Vég Béla említette. A félnótás

70