Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 10. szám - Balázs Attila: A vén zászlóhordók (hangjáték)
ÁPOLÓNŐ Már milyen kolbászba? Miről van itt szó? UNOKA Hagyjuk, nem fontos. Hanem hozott-e tejet, Sarolta? ÁPOLÓNŐ Tejet kellett volna hoznom? Milyen tejet? NAGYAPA (nevetve) Csakis anyatejet, he, he, he... UNOKA (komolyan) Fekete tejet kellett volna hoznia, Sarolta. Fekete tejet. ÁPOLÓNŐ (zavartan) Fekete tejet? Méghogy fe-ke-tét? (Tűnődve) Hisz olyan nincs is... Lány dalol. Egyre kivehetőbben a vajdasági partizán nők dalát énekli. Sortűz. Csend. Hegedű cincog hosszan, kitartóan. Tehén bőg bele. Csend. Nagyanya imát mormol. Előbb németül, aztán magyarul. Csend. NAGYAPA Mindent belefektettem. Mindenünket majdnem, ami volt. Aztán keresztet vetettem és elindítottam délnek. ÁPOLÓNŐ (kissé sértődötten) Tudom én azt. De mikor indította a vonatot? NAGYAPA A második világháborúban. Arról van szó. ÁPOLÓNŐ Ja, az más. Nem tudtam, melyik időkről beszélnek. Különben is nem akarok belekotnyeleskedni a dologba. Máris megyek. Vár a lába-nincs- ember a szomszéd szobában. UNOKA Egy sebesült! NAGYAPA Az az ember néha idemorzézik a falon át, de én egy kukkot sem értek az üzenetéből.Valamit vissza szoktam kopácsolni neki, és akkor azon elrágódik egy darabig. ÁPLÓNÓ Cigarettáért üzenget, pedig érszűkület miatt amputálták a lábát. Az esetet bonyolítja, hogy súlyos cukros. NAGYAPA Én nem dohánnyal kereskedtem. Gabonával pakoltam meg a vonatot. ÁPLÓNÓ Jól van, én elmentem. NAGYAPA (szinte könyörgőn) Ne menjen, kisasszony! Maradjon picit velünk. Üljön ide mellénk! UNOKA Sarolta nagyon kedves és csinos, de nem jobb lenne, ha mégis megint kettesben maradnánk? ÁPOLÓNŐ Van egy rossz szokásom: ha küldenek, akkor általában maradok. UNOKA A másik rossz szokása viszont az, hogy nem jön, amikor hívják. Ugye? ÁPOLÓNŐ Nem tapad rám. Lepereg. Már megszoktam, hogy sértegetnek. Következésképp leülök egy kicsit. Különben is már majd’ leesek a lábamról. UNOKA (bűnbánóan) Ne haragudjon, Sarolta. Foglaljon helyet. Üljön ide mellénk. Még egyszer: ne haragudjon.kérem! ÁPLÓNÓ Nem haragszom, csak rosszul esett. UNOKA (megalázkodva) Marha vagyok, mint azt a nagyapa is mondta. NAGYAPA Barmot mondtam, de megbántam. UNOKA Segíthetek valamiben? Kér egy pohár vizet? ÁPOLÓNŐ Köszönöm, még nem vagyok szomjas. Esetleg majd szólok. UNOKA Jó. Tehát folytatjuk. ÁPOLÓNŐ Mit? UNOKA A vonatot. ÁPOLÓNŐ Ja, persze. De hiszen a Pali bácsi elaludt! NAGYAPA Nem aludtam el, csak egy picit lehunytam a szemem. Tehát ott tartottunk, hogy megpakoltam a vonatot. Aztán megfordult a fejemben, hogy beásom magam a rakományba, és én is elutazom vele, merthogy akkor már javában dúlt a háború. Utána mégis meggondoltam magam. A feleségem jutott eszembe, meg a két gyermekem. így hát visszaléptem és csak integettem. Előzőleg kicsi lyukat fúrtam a hátsó vagonon. Ott csurgóit ki 12
