Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 10. szám - Balázs Attila: A vén zászlóhordók (hangjáték)
vékony csíkban a búza. Rámegy, amennyi rámegy, de szükség esetén nyomon követhetem, így vélekedtem. De minden igyekezetem hiábavaló- nak bizonyult. A vörös sátán beleköpött a levesbe. ÁPOLÓNŐ Ez meg mit jelentsen? NAGYAPA A szállítmány nem jutott messzire. Belgrád után lefoglalták a partizánok, a kiszóródott magokat meg nyilván felcsipegették a madarak. Semmi se maradt belőle. Én pedig rövidesen utazhattam a Don-kanyar felé, a Piavé helyett. Hát ennyi... Csend. Kopogás a falon. ÁPOLÓNŐ Csessze meg! Jujj..., elnézést, hogy kiszaladt a számon. Látják, pillanatig sem lehet nyugtom. Az az ember amott nem fér a bőrébe. (Kiabálva) Megyek már! Ajtó NAGYAPA (kacarászva) Roppant helyes kis fruska. UNOKA Én inkább kissé megfáradt családanyának nézem. NAGYAPA Fruska még a javából. UNOKA Jó husi, mindenesetre. Hanem... mi is történt a Don-kanyarnál? NAGYAPA (cinikusan) Kirepültünk a kanyarból, nem hallottál már róla? Meghaltunk és azóta tán nem is élünk. UNOKA Téves csatatér volt. Kárnak kellett odamenni. NAGYAPA Hajaj! Mindig ez a téves csatatér. Innen most már könnyű mondani, fiacskám. UNOKA Én például nem mentem el a horvátok ellen harcolni. Kellett volna? NAGYAPA Az más. Jól tetted, hogy nem mentél. De nekem akkor mennem kellett. UNOKA De miért, nagyapa?! NAGYAPA Nem fogod megértem. UNOKA Próbáljuk meg! NAGYAPA Ne próbáljuk. UNOKA Majd mondom én. Fogalmazzunk így valahogy, hogy a hazáért. NAGYAPA Elvben benne van a pakliban, de ahhoz nem volt mit keresnünk Muszkaországban. Ha jól követem a gondolatmenetedet. UNOKA Hát igen... de meg kellett mutatni a vörösöknek a maguk istenét. NAGYAPA Ezt a munkát szívesen rábíztam volna másra. Tehát nem találtál igazából. UNOKA Kicsit azért igen, ugye? Nem maga mondta, hogy valaha arról ábrándozott, netalán vissza lehetne szerezni az elveszített jólétet, a családi dicsőséget. Ahhoz pedig a bolsi világ nem lett volna épp a legmegfelelőbb. NAGYAPA Az igaznak tűnik, de tulajdonképpen az egész családi dicsőség csupán egy legenda. Lehet, semmi se igaz. Egy szó se belőle. A legvalószínűbb, hogy sose voltunk mi nemesek. Egyáltalában fontos? Nem is tudom, minek meséltem el. Nekem is csak úgy mesélték. Lehet, az egészet részegen találta ki valaki, miközben a kocsmában darvadozott és észrevette, hogy egy lyukas krajcár sincs már a gatyájában. És akkor úgy gondolta, legalább valami mesét költ. Ahogy te szoktad egyébként, kedves unokám. UNOKA Jó, hagyjuk most, hogy én mit szoktam.Gyanús volt már nekem az az egész sztori ükapával meg a Dél-Amerikával. A zsugorított fejjel, meg Ti- tóval, aki véletlenül rálépett. NAGYAPA Nagy a valószínűsége, hogy az viszont igaz. 13
