Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Jász Attila: Miért Szicília? (Széljegyzetek a hasonlóság mítoszához II.)
rejtegeti, vagy legalábbis a túlélését, egy másik művészi létforma megvalósítása felé. Bizonyos interpretációk szerint Szicíliában ért partot Szelinusz és Akragasz között. (Más verziók szerint Szantorini szigetén, és onnan menekült tovább Szicíliába.) A király igazi mesternek kijáró tisztelettel fogadta. Daidalosz hálából templomot építtetett Aphroditénak Eryx hegyén. Még egy arany méhkast is készített az istennőnek felajánlva, mely a hagyomány szerint oly tökéletesre sikerült, hogy beleköltöztek a méhek. De Minosz, a tenger ura, tudomást szerzett Daidalosz sikeres meneküléséről, és üldözőbe vette. A ravasz Minosz csak csellel tudta egykori, rejtekező alattvalóját „lebuktatni”... A szigetlakó király viszont nem adta ki újdonsült pártfogolhat,. Szicíliai Diodórosztól még bizonyára sok érdekes részletet idézhetnénk Daidalosz szicíliai „működéséről”. Több változatát is egy-egy történetnek. Mindemellett az eredetit már nem ismerte ő sem. Változataiból, látszólagos ismétléseiből kell kiszűrnünk valami originálisát. Daidalosznak nagyobb szerencséje volt az utókor valóságértelmezésével is. A mai kor szenzációéhes emberének kapóra jön egy-egy ilyen archetipikus történet. Például a kényszerrepülésről. A technikai fejlettséget és az apa nevét felhasználva washingtoni szakemberek olyan repülőgépet építettek, mely emberi izomerővel hajtva, kerékpárpedál segítségével képes a mitikus táv megtételére a tenger felett. Toll és viasz helyett azonban egy új szuperanyagot használtak fel, a kevlart. mely ötször olyan erős, mint, az acél, és könnyebb az üvegszálnál. Mítosz és valóság kapcsolatának érdekes adaléka lehet, hogy a gép néhány méterre a célparttól szembeszél miatt, mely leszakította a farkat, és a szárnyakat, a tengerbe zuhant. A tizennégyszeres görög kerékpárbajnok, a pilóta alig tudott, kiúszni a partra, mivel a több mint száz kilométeres teke- rés-repülés alaposan kifárasztotta. De így is sikerült, az emberi erővel hajtott gépezetek repülési rekordját megdönt,enie. Vannak ősi bölcsességek, melyek a kutatót, a kérdezőt visszautalják saját magához, mondván, a keresett „hely” a saját szívedben van. így a Grált is szívesen tartják a mai értelmezők tudatállapotnak, annak ellenére, hogy időről időre megpróbálják fellelni a Hegyet. Ha beleolvasok a Grál történetébe, egy Eco-regény szövevényessége és izgalma bontakozik máris előttem, legalábbis ugyanúgy nem tudom eldönteni, mennyire kell komolyan vennem. Mozaikdarabokat rakosgatok össze egy aktuális vezérfonal alapján. Egyre inkább leköt, a cselekmény, mely időnként a legkomorabb valósággal keveredik. Klingsor, legendás Grál varázsló-feketemágus várkastélya a mítosz szerint a Venus-hegyen állt, míg történeti síkon a szicíliai Montello Castello hegyet tételezik, ahol egykor egy Aphrodité-Venus kultusznak szentelt templom volt. Eryx hegyén. A Grál (legendája) a X. században láthatóból láthatatlan történetté válik, mint, szakrális tárgy egyszerűen eltűnik. A Grál története, mint mese akkor kezd nyomasztó detektívregénnyé átalakulni, amikor e századhoz érve kiderül, hogy jónéhány „kalandor” számára nagyon is fontos probléma a holléte. Aliester Crowlyt, például, aki Szicíliában kereste 6
