Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 8. szám - Kriston Vízi József: "Lábánál holdvilág, fejénél napsugár" - (Katona Imre születésnapi tanulmánykötete)

Katona Imre nem keserű, nem keserít és - még ha lenne is olykor-olykor jó oka rá: - nem bánt még ezekben a dolgozatokban sem, pedig ezek azok az évek, amikor délvidéki magyar barátainak jó része Magyarországra menekülve - miként az áldott Drávaszög - összeomlik, feló'rló'dik csaknem menthetetlenül.

De boldog, bölcs és büszkén örömteb az a visszaemlékezés, amit legutóbb a Forrás Szerelmes földrajz című kortárs antológiájában olvashattunk Katona Imrétől Csongorádi torony tetejébe. Vallomások szülővárosomról címmel (1997. 10-11. sz., 97-103.). Fontos, okos és még fontosabb írásai közé sorolom ezt, a legutóbbit. S hogy majd legyen hová visz- szatérni újra, fogódzóul szinte észrevétlenül sorokat, mondatokat húztam alá. Próbálnék Tóle most valamit, valami egyet, jellemzőt kiemelni, de alig-alig sikerül. Lapozok ide-oda, majd föladom, és ismét az első, a legelső mondat furakodik elő': „A vértelen világpolgárság, az okoskodó nemzetköziség és a bővérű, hangoskodó nemzetimádat árhullámai elmossák a szüló'földszeretet gátjait, parttalanná válik a világ.”