Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 8. szám - Szekér Endre: A stílus - az író (a drámai művek stílusáról)
mája „jajkiáltásokra” tagolódik, felvonások helyett. Ábel monológja költői szépséggel telítődik (a csillagos égtől a tenger és a szelek színeiig). Összetett szavai szintén ezt a költőiséget, emelkedettséget fokozzák. („Jégeső-hang”, az Éden „illatemlékei”, „kókuszdió-boldogság”, „buborékbátorság”). Sütő András Advent a Hargitán című színművében költői emelkedettségét sajátos természetközelséggel, jelképiséggel párosítja. A Bódi Vencel háza a Hargitán a Kicsi Romlás nevű szurdoknál épült, s mindenütt hó van: hófalak, hótornyok, hőhullámok, hópárnák, hódunnák, s az „ereszen méteres jégcsapok halványkék orgonája”. „Imával fordul Istenhez: Uram, aki fent vagy az egekben! Tekints le most kegyen sen... Karinthy Ferenc színművei más úton haladnak: gyakran leszűkíti a szereplők számát, kedveli a kétszemélyes dráma intim hangulatát és a köznyelvi stílust. A Duna-kanyar volt egyik legsikeresebb két szereplős színműve, melyet 1966-ban a Madách Kamara Színház mutatott be Dómján Edittel és Mensáros Lászlóval. Az élőbeszéd varázsos, olykor észrevétlen eszközeivel mélyre tud hatolni. Olykor súlytalannak, túlzottan mindennapinak tűnnek a párbeszédek (pl. „Feketét nem tud adni? — Mondom, lezártam a gépet, Nincs elég nyomás.”) De így rajzolódik ki két magányossá vált ember sorsa, kaland-vágya, az egymásba kapaszkodás lehetősége. A rövid, természetes, egyszerű mondatok mégis „többet” mondanak egy bravúros írói ötlettel: a két szereplő a két hiányzó volt szerelmest „helyettesíti”, mintha „négyen” lennének. S a „csábítási” jelenet szavai ismétlődnek: hol a férfi, hol a nő mondja. A komolyság és játékosság, az odaadás és az elutasítás, a magány és a társkeresés hirtelen változik. S a könnyedség ellenére „komoly” témák, gondok is felvetődnek ebben a színműben a disszidálástól a magányosságig. (,,Éz egy előszezon-ország. Itt minden csak lesz, öt hét múlva, öt év múlva, harminc év múlva. Aki nem hiszi, majd a föld alatt felszólalhat az országos kukacértekezleten.”) Hubay Miklós drámaírói munkássága évtizedeken ível át. Először is egy különös műfaji alkotását (alkotásukat) kell kiemelnünk: az Egy szerelem három éjszakáját, melyet Vas Istvánnal és Ránki Györggyel írt közösen. A műfaj: musical. A történet hátterében Radnóti Miklós sorsa rajzolódik ki előttünk. Valóban még ennél is több rejtőzik benne: a költő sorsa egy vészterhes időszakban. A költőiség és a drámaiság, az antifasiszta ellenállás és a kiszolgáltatott szellem problémái szólalnak meg versben, prózában, zenével. Drámatörténeti kuriózum a Színház a Cethal hátán című kötete, mely Weöres Sándor Hála-áldozat című versére épít: ő, Hubay Miklós három színművével tiszteletet, hommage-t ad három régi drámaíró előtt (Balassi Menyhárt, Madách, Károlyi Mihály). Mindig kísérletezett és kísérletezik a drámai formával: a nemzeti hagyományokat átgyúrja, hol mitologikus, hol pszichologikus elemekkel él, Pirandello módszerére figyel, ironikusan szólal meg, az abszurd dráma is ihleti. Megszerette az egyfel- vonásos drámaépítkezést. Egyik emblémaszerű címe: Tüzet viszek. A drámahős és az író is. Az Ok tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos Lyonban, 1864 szeptemberének végén mutatja be hőseit. Berlioz története, a hajdani szerelem idézése, a két idős ember fiatalságára emlékezése a dráma. („Itt volt a nagypapa háza. És a kanyargós Izére mögött, a távolban, ott tündökölt az örök hóval borított jeges szépség, a Mont Blanc...” Weöres Sándor költői játéka, A holdbéli csónakos: napjainkban és a mesés ősidőben játszódik. Háttérben baloldalt a Panyiga presszó, középütt Játékország, és először Pávaszem és udvarlója, Medvefia lépnek a színre. (,,A városvég itt csupa szürke ház, / a részegekre angyalka vigyáz / s a villanyfényben mint aranyke helyben / alusznak a tűzfalak, háztetők...”). A tündéri-költői szellemű 75
