Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 7. szám - Csiki László: Tizenhárom remény

XIII. Bertalan oroszórát tart, a diákok sorra felállnak és ragozzák az igéket. Lajos padtársához, Ottóhoz fordul, és odasúgja:- Ha most ki akarsz lépni, megmondom az apádnak, hogy benne vagy.- De akkor már nem leszek benne, mire te megmondod.- De az apád majd elver.- Az csak elsírja magát - legyint Ottó megvetően. Bertalan felfigyel a susmutolásra, rákiált Ottóra:- Ja idu! Folytasd! Ottó feláll és végigragozza az igét hibátlanul. XIV. Gyuri, a görög, Máriával, a tömzsi kislánnyal ül a mező bokrai alatt. Mindkettőnek meztelen a felsőteste, csupaszodé ágak árnyéka vetül rájuk: mintha vesszőzés nyoma látszana az októberi langyosságban lúdbőröző tes­tükön. Könnyesen hunyorognak a napba.- Én fázom egy kicsit - mondja a lány, és karjaival átfogja serkenő mel- lecskéjét.- Nálunk otthon — mondja a fiú - mindenki így jár-kel. És szeretik egy­mást.- Köss nekem koszorút — mondja Mária. — Te is mindig azt teszel a fe­jedre. A hűvösség némileg kedvét szegte már a leánynak. Gyuri ágakat tépdes a bokorról - „Mi így járunk otthon”, mondja közben -, és megpróbálja összefonni őket. Hullnak róluk a levelek. Az egyik behajlí­tott vessző kirugózik, a lány vállára csapódik.- Ne bánts — szisszen fel Mária -, kérlek.- Fáj? - kérdezi a fiú merev mosollyal, és gyöngéden rásújt a vesszővel. - Fáj neked?- Nem nagyon - mondja odaadóan Mária. - Nem olyan nagyon. A fiú tovább paskolja a gyér levelű ággal és közben mosolyogva nézik egymást.- Te meg fogsz halni? - kérdezi Mária egy idő után. - Harcolni fogsz? Tudom. A fiú kezében megáll, rugózik a vessző.- Mit tudsz te?-Tudom, hogy mit csináltok, amikor elbújtok.- Mit? - A fiú kezében fenyegetően himbálózik a vessző'. — Mondjad!- Konspiráltok - mondja ki Mária a nehéz idegen szót.- De miért? — kérdezi a fiú, s hogy nem kap választ, keményebben rásújt a levelét vesztő ággal. - Miért csináljuk, azt mondd meg!- Fiúk vagytok - mondja szinte megadóan Mária. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom