Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 5. szám - Kőbányai János: Üzenet a második évezredre (Szarajevói jelentés ’97 április)

Önálló balett-produkciót azonban még sokáig nem tudnak hazai erőkből létrehozni. Eljutott hozzá a Valahol Európában musical videófelvétele. A párhuzamok aktualitását nem kell ecsetelni. Ha lehetne szponzort találni a sokszerepló's produkció utaztatásához, akkor soha alkalmasabb hely nem lenne a bemutatására. Kamarazenekarokat, fotó- és modern képzőművészeti kiállításokat is várnak. Augusztus végéig kell a javaslatokat megküldeni. Az 1998 február elejétől március végéig tartó fesztivál címe és témája: Citizen of the Metropolis (A világváros polgára).

Mint annyi szarajevói intézményt, a Nemzeti Múzeumot is a Monarchia alapította, mert az Európába visszaplántáló okkupálók — helyesen — úgy tudták nem lehet meg modern nemzet saját nemzeti múzeum (múlt) nélkül. Az épület 50 méternyire helyezkedett el a frontvonaltól, s ezért rengeteg belövés érte. Az anyag pincékbe mentését golyótűzben, sebtiben kellett elvégezni. (Magát az igazgatót is halálos golyó érte.) Utódja, Enver Imamovic etnográfus megfogadta: ha végetér a háború, visszatér kedvenc kutatási területére az emberevő pápuákhoz, akikkel szemben rengeteg az előítélet, bár csak rendkívüli esetben, s akkor is csak rituális célból ölnek embert, s fogyasztanak belőle szakrálisán speciális részeket. A jelenlegi igazgatónő dr. Denana Buturovic asszony szerint, noha a tetőt befoldozták, de a múzeum megnyitása még négy-öt évet vesz igénybe. A legfőbb gond a háborúban megsérült, vagy a sebtiben tárolás során megvizese- dett tárgyak helyreállítása. A fa- és textil anyagok restaurálására Svájcból, Norvégiából, Svédországból érkezett ígéret. Papírok konzerválásához értő szakembere, valamint a múzeum egyik büszkesége: egy prehistorikus csónak helyre- állítására lenne a legnagyobb szükség. Valamint a (minden bizonnyal magyar mesterek által készített) beázott és tönkrement, plafont díszítő festések restaurálására. Egy fotólaborra, valamint a szakma nemzetközi folyóirataira és a botanikus kert helyreállítására is keresnek támogatót.

A Nemzeti Könyvtárat is a Monarchia emelte, mégpedig az akkor divatos és modern szecesszió és a mór stílus együtteséből. (Mert az új országrésznek saját nemzeti építészeti stílus is dukált.) Ennek az intézménynek az elpusztítása Szarajevó és Bosznia (valamint az európai civilizáció) legemblematikusabb szimbóluma. A modernkori (=monarchiai) bosnyák, illetve a bosnyák-muzulmán azonosság alapját rombolták le először, s sajnos (és nem véletlenül) a legalaposabban.

A Nemzeti Könyvtár ma ideiglenesen a Művelődési Minisztérium földszintjén foglal helyet 1997. január elseje óta. Egy szabadpolcos olvasótermet rendeztek itt be, valamint egy computer helyiséget, ahol az interneten keresztül az egész világgal teremtenek kapcsolatot. A Proquest amerikai informatikai cég 500 CD-t ajándékozott a könyvtárnak, amelyeken 250.000 tudományos doktori disz- szertáció olvasható. A végleges elhelyezést nem az eredeti kiégett könyvtárépületben képzelik el, hanem egy monarchia korabeli laktanyépületben, amely közel fekszik az egyetemi campushoz. (Az eredeti épület kupoláját sem tudták egyelőre megcsinálni, erre az osztrák kormány egymillió dollár segélyt utalt ki. Az egész rekonstrukciót 25 millió dollárra becsülik.) Az új elhelyezésre kijelölt épület sérüléseit sem javították ki, s a könyvtárrá való átalakításnak pedig csak a tervei készültek el. (Költségei kétmillió DM-re rúgnak.)

A könyvtár anyagának 90 %-a vált a lángok martalékává. Köztük a teljes folyóirat-tár, és a katalógus rendszer. A Keleti Intézetben 530 középkori kézirat hamvadt el. És ötven Boszniára vonatkozó fermán (török törvényrendelet), amelyekről remélhetőleg Isztambulban találnak eredeti példányt.

71