Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 5. szám - Kőbányai János: Üzenet a második évezredre (Szarajevói jelentés ’97 április)

nyaláb hamarosan a kormány, majd a törvénykezés elé kerül. Nyugat-Mosztár (horvát oldal) külön könyvtárat, színházat akart létesíteni, amit az EU kormányzat állított le. A minisztérium eltökélt szándéka, hogy a kultúra a pozitív együttélés érdekében az ország multikulturális jellegét megó'rizze.

Más jellegű feszültségekhez fog vezetni, hogy az 1997 szeptemberében kezdődő tanévben az egyetemen, sőt a középiskolákban is tandíjat kell fizetni majd az oktatásért. Több magán és egyházi középiskola kezdte meg a működését, külföldi segítséggel, de származásra tekintet nélkül felvesznek diákokat.

Szarajevó jó kulturális kapcsolatokat ápolt Magyarországgal a háború előtt, amelyeket önálló államként is szeretne továbbvinni. A legsürgősebb teendő a múzeumok közötti együttműködés újraindítása. Segítségre lenne szükség a háborúban esett károk kijavításában, az elpusztult anyagok pótlásában. Példul az újonnan alapított Film Intézet keres minden Boszniára vonatkozó celluloidemléket. A Pécsi Balettel húsz éves, baráti együttműködés épült ki, föl kellene újítani. A Zeneakadémia is partnerek után néz (tanárok, ösztöndíjak). A tudósok cseréje - a háborús elzártság miatti információk pótlására - is életbevágó, amelynek intézményes formája a Bosznia és Hercegovinái Tudományos Akadémiával való kapcsolatfelvétel lenne. (Elnöke Seid Hukovic orvostudós.) A televíziós műsorcserében is sok fantáziát látna.

Az Európai Tanács 1600 munkatársa segít az ország egészségi, oktatási intézményeinek helyreállításában. A Soros Alapítvány a legbiztosabb partner ebben, mint programok kidolgozója és finaszírozója. Az UNESCO elméleti és információs segítséget nyújt. Idáig a belga, a svájci, a finn, az olasz és az angol kulturális miniszter tett hivatalos látogatást Szarajevóban.

A Szarajevói Téli Fesztivál igazgatója Ibrahim Spahic a szarajevói kulturális élet központi figurája. (Mellesleg egy kis liberális párt elnöke is, - kevés szavazatot kaptak a választásokon, s inkább a liberális gondolat terjesztésének médiájaként használják a pártot, amelyre a kampányidőszak kitűnő terep.) Ha szimbolikusan is, de a háború alatt is továbbvitte a mi Tavaszi Fesztiválunkhoz hasonló intézményt, amely ma már igen sok segítséget kap az Európai Művészeti Fesztiválok Szövetségéből. A háború alatt független tagszervezetté váló Boszniai PEN Klubbal közösen Nemzetközi Béke Központ néven számos, a városba látogató külföldi kulturális személyiség szolidaritási akcióját partnereként szervezte meg. WHY címen angol nyelvű folyóiratot alapított, és plakát és könyvkiadást indított el. Ez a kiadó ma egyre több és szebb kiállítású kötetet ad ki: elsősorban a háború élményanyagát. Tervbe vették a Szarajevó szindrómát külföldről leíró művek bosnyák kiadásait is. Tavaly a Frankfurti Könyvvásáron sikeresen mutatkoztak be, idén hangsúlyosabb jelenlétet terveznek. Spahic szerint a kormány még nemigen alkalmas a kulturális hidak újraépítésére. Helyzetéből adódóan még mindig túlságosan a politika foglya. Két irányból is. A szavazói felé - ma még mindenki félelemből és zsigereiből a nacionalista pártokra voksol. A politikai, területi és finanszírozási kérdések sokkal rendezetlenebbek, mint a daytoni békecsinálók papírjain. Ezért, akár a háború idején, még most is a civil szerveződések a hatékonyabbak. Ok a szolidaritáson és az érdeklődésen alapuló társszervezetek révén kötik össze Boszniát a világgal. A magyar művészeket már a háború alatt is hívta, s most ezúton is megteszi. A legnagyobb szükség a leghatásosabb bemutatkozás egy magyar balett szereplése lenne. Ugyanis száz éves múltra visszatekintő (a Monarchia alapította) opera- és balett társulat szenvedte a legtöbb kárt. A művészek szétszéledtek, akik itt maradtak, nem próbálhattak. (A legfrissebb szarajevói kulturális szenzáció a háború előtti első opera előadás: Puccini Toscája. Igaz 40-50 DM-be kóstálnak a jegyek, mégis frenetikus a siker.)

70