Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Kovács István: Mit jelent nekem március idusa?
Vekerdi László „...Honját a hazában” q ok százezernyi, sok milliónyi ember érezheti ma már úgy szerte a világban, hogy nem leli honját a hazában. Kölcsey komor látomása a magyar történelemről egyetemes emberi tapasztalattá változott, még ha többnyire nem is a Kölcsey víziójában felvillantott közvetlen és kegyetlen üldöztetés formájában, bár ma sincs hiány ebben sem. Ma azonban már általában nem szükséges karddal nyúlni az üldözött felé barlangjába, vannak a hon elvitatására hatékonyabb módszerek, és még csak nem is kell föltétlenül mindjárt Boszniába menni értük. A civilizált modern zsarnokságnak elég odáig elmennie, hogy felébredjen az emberekben, hogy kínozni kezdje az embert „Honvágy a hazában”. Az a másfél évszázad persze, ami Kölcsey és Cs. Gyímesi Éva tanulmánya között elterül, alaposan megváltoztatta a szavak értelmét és jelentését, köztük olyanokét is, mint „állam”, „nemzet”, „nép”, „haza”. Ám ennek ellenére Kölcsey valószínűleg szívesen egyetértene Cs. Gyímesi Éva definíciójával: „Otthon lenni a hazában nem más, mint a személyes és nemzeti önazonosság összhangjában élni olyannyira magától értetó'dó' módon, hogy az identitás kérdése fel se merüljön... Mert a szü- lofold és én, az otthon és én, a haza és én valamiképpen egyek vagyunk.” Mint afféle grammatikában járatos latinos műveltségű jogász, Kölcsey talán csak azt tenné hozzá, hogy a „valamiképpen” itt meghatározó ám cseppet sem könnyen meghatározható módhatározó. Próbáljuk hát megközelíteni messziről. Szabó Zoltán sorra elemzi Szerelmes földrajz-hban Petőfi Alföld-verseinek jelentését és jelentőségét szülőföld, táj, nép, nemzet, haza, - részben épp e versek hatására megszülető vagy újraértelmezett — fogalomrendszerében. „Az Alföld az egyetlen nagy magyar tájegység, melynek tudjuk a születésnapját: 1844. október 5. Ezen a napon jelent meg Petőfinek »Az Alföld« című verse a »Honderű«-ben.” Szabó Zoltán hosszan és kedvteléssel mutatja be a vers szépségeit, s elhelyezi az Alföld irodalmi felfedezésében, „egy nagy zenedarab harsány és patetikus nyitányaként”. Mert az Alföldet Petőfi fedezte fel és nem véletlen, hogy mikor. Táj és Történelem a Szerelmes földrajz egymáshoz kapcsolt kategóriái: kölcsönhatásuk a múltból táplálkozik és alakítja a jelent. „Ha a Dunántúl, a Felvidék és Erdély tájai jórészt beléptek már az irodalomba, tehát a nemzet tudatába a nemesi írókkal, a nemzeti múlt feltárásával és kifejezésével - Az Alföld csak most jelenik meg. Mikor a nép. Itt nem a szent múlt lakik, hanem a kivívandó jövő. Az Alföld akkor lesz szép, amikor a nép hatalmáról kezdenek beszélni... Az első »népfi«, aki az irodalomban s ekkép a nemzetben megjelenhetett, alig jelenhetett volna meg korábban a reformkornál.” Ekkor jutott hirtelen a jövő szempontjából fontos szerep Petőfi szülőföldjének. „Mikor az Alföldből a Kiskúnság képe jelenik meg először tökéletes kifejezésben a nemzet színe előtt, lehetetlen arra nem gondolni, hogy ezzel pontosan ugyanaz az országrész jelent meg, melynek népéből aránylag alighanem a legtöbben futottak elébe a jobbágyfelszabadításnak. Ha a megindult társadalmi fejlődést a szabadságharc és a Bach-korszak meg nem akasztja és össze nem zavarja, nyilvánvaló, hogy e társadalomfejlődésnek ugyan88
