Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 12. szám - Calvus, Caius Licinus: Versek (Kovács András Ferenc fordításai)
IX. Nyögött alatta Gallia s Britannia, de ő, a hős, Mamurra úr alatt nyögött. X. Nini, jönnek a hős győzők! Száz hadijelvény leng, diadal dong, harsány hadikürt rivalog szét - hispán, gall, brit hadifoglyot hajt, s harciszekér tetején int a kopasz kéjenc, a sasorrú. Nosza, ugrani, hé, Salisubsilus ős hadipapjai, hopp! Kiki szökdös a tánc örömében a tört ütemekre, miként kanalasgém lejt bicegőn, kardját suhogatva merész képpel... Ma talán picikét bugyutább, sánta a tánc már - belebotlik a bősz főpap is olykor... De sebaj! Sose tudd - mibe' sántikál, ki legyűrte a gallt!... A vejét sose kérdd, de ficsúrja, kinek lyuksógora lett, bizonyára erőst érti a dolgát... Csodanagy diadal napja virul - de a zsákmány hova tűnt, hova lön, hol a kincs, no, Mamurra komám, hol a sok pénz, te pimasz tolvaj, te parázna1? XI. Nagy triumfus ez, Mamurra! Galliának kincseit megszerezni önmagadnak!... Birtokolni tudsz, hiszen mind befektetőd haszonnal, míg a hőst lefektetéd! 36
