Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)

0,5 százalékuk adott helyes választ. Itt is magas, 38,26 illetve 97 százalékos volt a „nem tudom” választ megjelölők száma.

A nemzetközi integrációk felől tekintve hazánkat, úgy tűnik, a főiskolások szemében Európa még messze van. A tanítóképzősök közül sokan nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen nemzetközi szerveztek tagja Magyarország (52 százalék). A legismertebb természetesen az ENSZ (33 százalék) volt, de viszonylag sokan említették az ENSZ valamelyik szervezetét is (13 százalék). 43 százalékuk különböző nemzetközi szervezeteket említett. 6 százalék beléptetett bennünket az Európai Unióba, 7 százalék egyéb olyan szervezetekbe, amelyeknek nem vagyunk tagjai, további 4 százalékuk pedig a NATO-ba. 9 százalékuk szervezetek helyett egyezményeket említett (például a visegrádi egyezményt, az Alpok-Adria egyezményt stb.16). A műszaki fősikolások ismeretei ezen a téren is jobbak. 50 százalékuk említette az ENSZ-et, 23 százalékuk valamely egyéb szervezetet, 6 százalék az Európai Unió, 2 százalék pedig a NATO tagjaként említette hazánkat. Itt 9 százalék volt azok aránya, akik valamely egyezményre hivatkoztak. Összességében a tanítóképzősök 13, a műszaki főiskolások 3 százaléka csak rossz választ adott, míg 35, illetve 50 százalékuk válaszaiban nem volt tévedés.

Az ismeretek szintje

A különböző történelmi és politikai ismeretek alapján megpróbáltunk átfogó képet nyerni arról, hogy a főiskolások milyen ismeretszinttel rendelkeznek. A vizsgált ismeretkérdésekből a következőket emeltük ki:

— hány nemzetközi szervezetet említenek helyesen (maximum 3 pont);

— a Holocaust magyar zsidó áldozatai számának ismerete (maximum 1 pont);

— a belügyminiszter és a művelődési miniszter ismerete (maximum 2 pont);

— az Országgyűlés, a kormány, a politikai pártok, az Alkotmánybíróság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Megyei Bíróság által gyakorolt hatalom jellegének az ismerete (maximum 6 pong);

— a Magyarországon élő cigányok és zsidók létszámának az ismerete (maximum 2 pont);

— a kisrégiók területi hovatartozásának ismerete (maximum 6 pont);

— a Szovjetunió világháború alatti szövetségeseinek és ellenfeleinek ismerete (maximum 7 pont).

Az ismeret-indexet úgy alakítottuk ki, hogy - tekintet nélkül a kérdések nehézségi fokára - minden egyes jó válasz egy pontot ért. így az, aki minden kérdésre helyes választ adott, maximum 27 pontot szerezhetett.

16 A hallgatóknak lehetőségük volt arra, hogy három szervezetet is megnevezzenek. Ezért a százalékok összege több, mint 100.

58