Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
1. ábra Az ismeretek szintje 1-től 21-teijed pontértékekben az ismeretpontokkal rendelkezők számában Száz százalékosnak véve azt az esetet, ha mindenki minden ismeretkérdésre helyes választ adna, megállapíthatjuk, hogy míg a tanítóképzősök átlagos ismeretszintje 34, addig a műszaki főiskolásoké 47 százalék. Átlagosan 12 jó választ adtak a hallgatók, azonban a fiúk ismeretszintje magasabb volt (13,2 jó válasz), mint a lányoké (10,6 jó válasz). Szignifikáns különbség van azonban a lányok és a fiúk ismére tszintje között abból a szempontból, hogy melyik főiskola hallgatói. A tanítóképzős fiúk ismeretszintje magasabb, mint a műszaki főiskolára járó fiúké (átlagosan 13,7, illetve 13,1 jó válasz), viszont a képzőbejáró lányok kevesebb ismerettel rendelkeznek, mint azok a lányok, akik a másik főiskolán tanulnak (10,4 illetve 11,7 jó válasz). II. Vélemények a rendszerváltásról Vizsgálatunk idején már jól lehetett érzékelni, hogy a magyar társadalom sem politikai síkon, sem a társadalom-tudományokban, sem pedig a mindennapi élet szintjén nem jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a rendszerváltásban milyen szerepet játszottak az egyes hazai és nemzetközi politikai tényezők. A politikai retorikában többen is legitimáló funkciót tulajdonítottak saját kezdeményezéseiknek, ugyanakkor átértékelődött a nemzetközi politikai környezet, valamint a korábban hatalmon lévő erők befolyásoló szerepe. Mi hat olyan tényezőt soroltunk fel, amely nyilvánvalóan közrejátszott a hazánkban végbement politikai átalakulás létrejöttében: a reformkommunisták, a liberális ellenzék, a népi-nemzeti ellenzék, Gorbacsov politikája, a magyar nép, valamint a kedvező nemzetközi körülmények. Azt kértük a diákoktól, hogy mondják meg, szerintük a felsoroltak milyen szerepet játszottak 59
