Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5. szám - Brenzovics László: Nehéz körülmények között (A Kárpátaljai Magyar Tannyelvű Tanárképző Főiskola alapításának rövid története)
a fent nevezett intézményeket anyagi felelősség ne terhelje, vagy az UÁE, a BGYTF és az alapítvány egyenlő jogokkal lépjen fel a KMTF alapítójaként. Az első és a harmadik variáns elfogadhatatlan volt számunkra, egyrészt azért mert az egész engedélyeztetési procedúrát elölről kellett volna kezdeni, s az alapítók kezéből teljesen kicsúszott volna az intézmény irányítása, s az ukrán törvények sem teszik lehetővé azt, hogy állami oktatási intézmény magánintézményt alapítson. Kompromisszumként ajánlottuk, hogy az alapítvány kuratóriumába felvesszük a két intézmény képviselőit, de természetesen egyenjogú tagként, anyagi felelősséggel. A jelenlévők nem voltak felhatalmazva egy ilyen döntés meghozatalára, emiatt a végleges döntést elhalasztottuk. Természetesen mi is éltünk a rendelkezésünkre álló nyomásgyakorlási eszközökkel, az ügy jelentős visszhangot kapott a sajtóorgánumokban, a KMKSZ aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett, s egy-két hét alatt több mint 22 ezer, a főiskola ügyét támogató aláírás gyűlt össze. Érzékeltük, hogy a bejegyzést „elősegítő” bizottság munkája kezd kifulladni. Elhatároztuk,hogy újra megpróbálunk Kijevben tájékozódni az ügyben. Levélben fordultunk az oktatásügyi miniszterhez, majd pedig szó szerint erővel rátörtünk a miniszterhelyettesre, aki, meglepetésünkre, kifejtette, hogy a minisztérium nem köteles figyelembe venni a Kárpátalján létrehozott bizottság véleményét. Azt javasolta, hogy mivel közben a felsőoktatási intézmények engedélyeztetésének rendje megváltozott, adjuk be újra, az új követelményeknek megfelelően a dokumentumokat, és júniusban, az Állami Akkreditációs Bizottság ülésén megvizsgálják a kérdést. Rohammunkában átdolgoztuk az anyagot, melyeket még több szakmai bizottságnak is véleményeznie kellett. Közben újra összeült Kijevben, a kisebbségekkel foglalkozó ukrán-magyar vegyes bizottság, melyen újfent napirendre került a Főiskola ügye. Június 14-én, amikor az akkreditációs bizottság ülésére Kijevbe utaztunk, a reggeb lapokból már értesülhettünk arról, hogy a főiskola engedélyeztetésének ügye már tulajdonképpen megoldódott. Ezekután nem volt igazán meglepetés, hogy az Állami Akkreditációs Bizottság, különösebb vita nélkül, megadta a Főiskola számára az okatási tevékenységre feljogosító működési engedélyt. Az egyetlen feltétel az volt, hogy az intézmény nevéből el kell hagyni a „magyar” szót, mivel véleményük szerint ez azt sugallja, hogy magyarországi intézményről van szó. Az ukrajnai oktatási törvény szerint, minden az országban működő oktatási intézmény ukrán, csupán az oktatás nyelve lehet más. A bizottság azonban csupán egy jegyzőkönyvi kivonatot tudott adni, hiszen a hivatalos formanyomtatvány állítólag még nem készült el. Maga a jegyzőkönyvi kivonat olyan kör- mönfontan volt fogalmazva, hogy tartalmát alig lehetett értelmezni. Sem a helyi, sem a magyarországi hivatalos szervek nem akarták elhinni nekünk, hogy valóban megkaptuk a működési engedélyt, a jegyzőkönyvi kivonatot fogadták el hivatalos papírnak. Hosszas hercehurca után folyó év szeptemberében sikerült megszereznünk a hivatalos okiratot, persze ez sem volt egy könnyű feladat. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (valamilyen furcsa oknál fogva, mégsem kellett megváltoztatnunk az intézmény nevét) ünnepélyes megnyitójára 1996. szeptember 24-én került sor Beregszászban. A megnyitó ünnepségen részt vett Magyar Bálint, művelődési és közoktatási miniszter, Vitalij Bábák, Ukrajna Közoktatási Miniszterének helyettese, részt vettek Tóth Loránd, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, a kárpátaljai felsőoktatási intézmények vezetői, köztük az UÁE rektora és még sokan mások. Sok szép szó hangzott el, sok jókívánságot és elismerő szót hallottunk, még azoktól is, akik kezdettől fogva jelentős energiákat fektettek abba, hogy megakadályozzák az intézmény létrejöttét. Érdekes viszont, hogy a magyarországi média, amely számtalan alkalommal tudósított a főiskola működési engedélyének megadása körül terjengő botránysorozatról, figyelmen kívül hagyta az eseményt, pedig példátlan dolog történt: létrejött az első, határon túli, az adott állam által legitimizált, önálló magyar felsőoktatási intézmény. 101