Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 5. szám - Tóth István: Ruszin autonóm törekvések és Trianon

lenebb, de életvitelében a néphez közelebb álló ortodox papság jóval kisebb egyházi adót követelt. A perek, különösen a máramarosszigeti, nagy nemzetközi publicitást kapva, mindenesetre nagy kárt okoztak Magyarország tekintélyének, s kiváltképpen a kivándorolt tengerentúli ruszinság és szlovákság körében jelentősen fóleró'sítették a szeparatista törekvéseket.

Az orosz pánszlávizmus

A magyar politikai közvéleményt különösképp nyugtalanította az orosz politikai és kulturális élet nagyfokú, pánszláv fogantatású érdekló'dése a „magyarországi oroszok” iránt. Bizonyos társadalmi szervezetek, mint például az állami duma képviselője, Vlagyimir Bobrinszkij által alapított Galíciai-orosz Jótékonysági Társaság anyagilag és erkölcsileg is támogatták a skizma- mozgalmat. Olymódon, hogy egyházi könyveket küldtek Magyarországra, ruszin fiatalokat oroszországi kolostorokban pravoszláv missziós tevékenységre képeztek ki, s számos tanulmányt közöltek „Kárpátoroszország” történelméről és irodalmáról. Jellemző a felfokozott érdeklődésre, hogy 1907-ben Moszkvában kárpátorosz múzeumot létesítettek. Vlagyimir Lamanszkij, a szláv múlt és a civilizáció híres orosz kutatója egész sor tudóst ihletett meg, akik az Oroszország határain kívül élő „oroszokról” szóló műveikben pánszláv eszméket sugalltak.

De nyugtalanítóak voltak egyes politikai megnyilatkozások is. K.P. Pobedonoszcev, a cári minisztertanács befolyásos tagja például kijelentette, hogy szeretné megérni azt az időt, amikor Oroszország annektálja Kárpátalját és Galíciát9.

Az efféle megnyilvánulásokat akár ködvárra építő vágyakozásnak is tekinthetnénk, ám ahogyan a későbbi események bizonyították, a megváltozott körülmények között ezek a vágyak fenyegető politikai tartalmat kaptak. Az első világháború idején 1916-ban ugyanis az antanthatalmak titkos megállapodása Kelet-Galíciát az Északkeleti Kárpátokkal és Észak-Bukovinával Oroszországnak ígérte.10 (A jaltai osztozkodás következményeinek ismeretében jegyezzük meg, hogy a terv akkori meghiúsulásában nagy szerepe lehetett a cári birodalom széthullásának.)

A történelmi Magyarország széthullása és a ruszin aspirációk

Mint láthattuk, a világháború alatt már körvonalazódtak azok a tervek, amelyek később nagy hatással voltak Kárpátalja további sorsára. A későbbi nyertes, az új állam, Csehszlovákia fáradhatatlan propagandistái, Eduard Benes és Tomas Garrigue Masaryk ekkor még bizonytalanok voltak Kárpátalja sorsát illetően, hiszen azt Oroszország érdekeltségének tekintették, ám jellemző, hogy megszerzésének esélyeit nem hagyták figyelmen kívül.

°Magocsij, id. mű: 45.0.

10Hajdú Tibor: A cári Oroszország hadicéljai Magyarországgal szemben. In.: Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1995. 32.o.

51