Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - V. Király István: Tiltott vagy titkos állományok? (Fogalmi vázlat a romániai titkos könyvtári állományokról
V. Király István Tiltott vagy titkos állományok? — Fogalmi vázlat a romániai titkos könyvtári állományokról A A. JLmikor a titok és a szocializmus viszonyát vizsgáljuk, akkor az olyan fenomé- nek, mint a titkos könyvtári állományok, különös és kitüntetett jelentőségre tesznek szert. Hiszen egyrészt kimondott, másrészt pedig tematizálható fenomenális állagot biztosítanak egy olyan átfogóbb jelenség vizsgálatához, amelynek a tényleges hozzáférhetó'sége egyébként igencsak kérdéses és akadályozott. És itt nemcsak konjunkturális, de mentális akadályokról is szó van. Arról, hogy a változások során a „volt titkok” egyáltalán nem váltak minden további nélkül „hoz- záférhetőekké”, hanem inkább nagyon is ellentmondásos adat- és levéltárvédelmi törvénykezések útvesztőibe süllyesztődtek. De arról is, hogy ezeknek a „volt titkoknak” a tematizálása csak igen ritkán haladja meg a zsurnalisztikái kérdésfelvetések szellemi színvonalát. Ilyen körülmények között a kisebb intézményi levéltárak - bár tanulmányozásuk és közlésük itt is a törvényszegés határvonalán mozog, mégis - az egyetlen olyan alapot képezik, amelynek a talaján a munka megindulhat és lehetővé válik az, hogy a kérdés maga később újabb utakat töijön fel magának. Tehát: Titkos vagy tiltott könyvtári állományok? A kérdés a volt szocialista országok könyvtárügyének az egyik legkevésbé tisztázott történelmi problémáját rögzíti. De az is nyilvánvaló, hogy ez túlmutat a könyvtárügy területén, és hogy a volt szocializmus országainak nemcsak a művelődéspolitikájának, hanem általános politikai gyakorlatának a történelmét is érinti. Mégis, a „titkos könyvtári állományok” terminusát teljesen hiába keressük a könyvtárosi, könyvtárügyi vagy könyvtártudományi szótárakban vagy enciklopédiákban. Helyette azokban csak olyan fogalmakat találunk - pl. „index librorum prohibitorum”, „remota”, „zárolt állományok”, „cenzúra” stb. — amelyek értelmét ugyan közelinek érezzük hozzá, de mégsem tarthatunk vele azonosíthatónak. Továbbá, bizonyára nem véletlen az, hogy a „titkos könyvtári állományok” kifejezés oly szilárdan megtapadt és elterjedt mint az értelmiségi, mint a könyvtárosi körökben... csakhogy egyáltalán nem világos, mit is jelent ez a kifejezés, és az sem, hogy az ún. könyvtártudomány miért nem tud vagy nem akar tudni róla? Ahhoz, hogy ezeket a problémákat tisztázhassuk, bele kell pillantanunk ezen állományok megszületésének és fejlődésének a történelmi folyamatába. A rendelkezésünkre álló dokumentumok egyértelműen azt mutatják, hogy a nyomaiban még ma is létező romániai titkos könyvtári állományok első alapköveit egy 1945-ben közzétett tilalmi jegyzékben foglalt közlemények alkotják. A jegyzéket I. Mihály királynak egy 1945. május 4-i rendelete alapján állították össze. Úgy a rendeletet mint a betiltott címek jegyzékét a Hivatalos Közlönyben publikálták, de egy külön füzet formájában is terjesztették. A címjegyzéket a Propaganda Minisztérium 66
