Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 12. szám - Darvasi László: Bolond Helga (dráma két felvonásban)
Richterné: Jaj, a patkányok közé? Feuer: Hideg még a föld, ne tessék elájulni, kérem. Klein: Nem értem, miért kell így felfújni ...bocsánat. Mert Fleis urat megharapta az egyik? Aztán kiirtottam őket. Fleisné: (hurkát mutat) így bedagadt szegénynek az ujja! Feuer: Az mást szimbolizál, asszonyom. Fleisné: Már megint kezdi?! Azt én mondom meg hogy ez a hurka mit szimbolizál?! Klein: Mondja meg nekik Himmel úr, hogy már nincsenek patkányok. Himmel: Nincsenek. Klein úr jó munkát végzett. Richterné: Én meg álmodtam tegnap éjjel. Fukszné: Biztosan valami nagyon baljósat. Richterné: Hát azt, azt bizony. Fukszné: Mit is, kérem szépen? Richterné: ...Elfelejtettem. Fukszné: Kár, nagyon kár. Richterné: Ó, eszembe jutott már. Ez az ember (Himmelre mutogat) meg akarta ölni a fiamat. Feuer: ...ezt tegnap álmodta, Richterné... Richterné: ...és egy nagy késsel közeledett felé, de akkor Kauf úr, meg Fleis úr rávetették magukat, kezéből a kést kicsavarták, és megmentették az életét. Fukszné: De hát miért akarná megölni Richter urat is? Richterné: Meg akarja ölni?! Jaj! Fukszné: Maga mondta, Richterné asszony. Richterné: Én csak az álmomat mesélem. Megjelenik Helga. Egészen előrehaladott állapotban van. Sápadt és merev. Helga: Himmel, kérem. Fukszné: Jaj, de sápadt vagy kicsi Helgám. Helga: Jöjjön haza, kérem! Himmel: Haza? Helga: Játszhat a szavakkal otthon is...persze. Jöjjön! Himmel: Jaj, ne így. Olyan sokan vannak itt. Helga: És mindnyájan tudják, hogy egy vőlegénynek a menyasszonya és a születendő gyermeke mellett a helye. Kaufné: A szelíd saracskából micsoda szikrázó kő lett. Klein: Hiszen ha szépen néznek a szemmel, csillogni kezd abban a csipa is...bocsánat. Fukszné: Helgácska, gyere te inkább haza! Feuer: És mesélj, és mesélj. Himmel: Nyugodjon meg, kérem. Helga: Megnyugszom, ha belémkarol, s jön. Fleisné: Ja kérem, beköszöntek a munkás hétköznapok. Kaufné: Ki ne tudná, hogy mosogatórongyból, meg kapukulcsból van a családi boldogság. Feuer: Ballagjon utánuk Klein, még megszöknek magának. Klein: {megy, sóhajt) Szökjenek. Tán az lenne a legjobb...bocsánat Fukszné: De miért akarnak elszökni? 28
