Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 12. szám - Darvasi László: Bolond Helga (dráma két felvonásban)

Kampf: Mert én nem a köz vagyok?! Az vagyok, és jobban mint maguk, mert én veterán vagyok! Az enyémet eszi. Kaufné: Ugyan, mit eszik maga már Kampf bácsi? Feuer: Miért van az, hogy az öregek többet szarnak, mint amennyit esznek? Klein. Nem többet, csak többször...bocsánat. Kampf: Szóval tartják! Kaufné: Szóra szóval felel, mint bárki más. Kampf: Akkor sem helyénvaló ez. Klein: Tart a vizsgálat, Kampf bácsi. Kamp: (elvesz egy hurkát, közben s eszik) Gyerek voltam, amikor elkezdték. Fleisné: Én meg azt hittem, hogy maga így született. Bottal a kezében, zsörtö- ló'dve a napsütés miatt is. Kampf: Igenis voltam olyan fiatal, mint maga, Fleisné! Feuer: Szebbnek még most is szebb, Kampf bácsi. Kampf: (Himmelhez) Nekem hiába is mondja, hogy nem emlékszik. Himmel: Miről beszél, bácsi? Kampf: Hát a gyilkolásról. Himmel: A bácsi sok véres csata hőse. Kampf: Mert veterán vagyok. Én már harcoltam a Herceg apja mellett is. Sok véres csatában ott voltam, küzdöttem, aprítottam az ellent...is...az ember tudja, ha gyilkol. Himmel: Ügy tehát a bácsi is gyilkolt? Kampf: Biztosan megöltem egy-két embert...Mittudomén. De nem sokat. Az em­ber a háborúban sem gyakran öl. Az nem gyilkosság. A háborúban a hábo­rú gyilkol, és nem az ember. Ez a különbség. Himmel: Ezt az is tudja, aki meghal? Kampf: Én a hazámért harcoltam, kérem. Feuer: Fleisné asszonyságért például. Fleisné: Nem is éltem még akkor. Feuer: Szimbolikusan mondtam. Fleisné: Szimbolikusan meg pláne nem éltem. Kampf: Azért harcoltam, hogy béke legyen. Himmel: És közben öltek. Kampf: Öltünk...öltünk, de... Richterné bejön, bottal a kezében. Richterné: Jaj Istenem, ki ölt már megint. Kampf: Csak én, Richterné. Richterné: (megnyugodva) Már azt hittem...(Himmelre) Ez az ember megint itt? Feuer: Közénk tartozik. Klein: Egészségügyi séta. Himmel: Már megyek is asszonyom, ha zavarom. Richterné: (a többiekhez) Ez az ember veszélyes. Fleisné: Amíg az én hurkámat eszi, biztosan nem az. Feuer: Utána meg rosszul lesz, azért lesz veszélytelen. Fleisné: Elég a becsmérlésből, Feuer! Megmondom az uramnak, aztán majd ki- klopfolja azt a randa nyelvét. Feuer: Csak társalkodunk itten Richterné asszonyság. Az időt múlatjuk. Hurká­ról, háborúról, gyilkolásról, erről-arról beszélgetünk. Fukszné: (Richternéhez) Helga be akart költözni hozzá a börtönbe. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom