Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten

Az MB 1895. évi március 15-i ülésén Lestár Péter polgármester elmondta, hogy Budapesten tárgyalt a városháza tervezőivel és több festőművésszel, akikkel arra a megállapodásra jutottak, hogy nem kettő, hanem hat képet kellene a teremben elhelyezni. A képeket olajtechnikával, vászonra kívánták festeni, hogy az OMK-n be- mutathatóak legyenek. Javasolták, hogy a képek témájukban Magyarország nagy történelmi korszakait jelenítsék meg, így például Szent István, illetve Nagy Lajos korát, de Ferenc József arcképe helyett az 1867-es koronázási ünnepséget gondolták vászonra vinni.

A festőművész személyére vonatkozóan a vallás- és közoktatásügyi minisztertől kértek javaslatot. A festmények elkészítésére Székely Bertalant ajánlották.

Székely Bertalan a polgármesterhez küldött 1895. április 22-én kelt levelében fejti ki a képekkel kapcsolatos véleményét.

Leírja, hogy a pusztaszeri gyűlés helyett a vérszerződés témáját javasolná feldolgozni, és hat helyett 14 kép elkészítését tartja célszerűnek. Ezt azzal indokolta, hogy a pusztaszeri országgyűlésnek nincs olyan közismert jellemvonása, amiről a képen felismerhető: „éppen olyan, mint másféle akkori gyűlés”21. Tizennégy kép megfestését azért ajánlja, mert a történelmi eseményeket így gazdagabban lehet bemutatni, a vérszerződéstől a koronázásig. A kivitelezéssel kapcsolatosan megemlíti, hogy az ún. casein (túrómész) kötszert tartja a legalkalmasabbnak a képek elkészítésére, ami azt jelenti hogy „a falfestésen pedig utólagosan semminemű változtatás nem eszközölhet”22. A képek elkészítéséért 15. 000 forintot kért.

Székely Bertalan javaslatait a közgyűlés 1895. októberében elfogadta, mivel a művész személyében teljes garanciát látott a képekre vonatkozóan. A képek vázlatai 1896. végére készültek el és a festmények már 1897. augusztusában díszítették a városháza közgyűlési termének falait.

Talán a sors fintora, hogy a festőművész már nem Lestár Pétert - akinek a városháza építésében döntő szerepe volt hanem utódját, Kada Eleket örökítette meg a vérszerződést ábrázoló kép hátterében.

Az arcképcsarnokban nagy királyaink (Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Mátyás király), hadvezéreink (Hunyadi János és Zrínyi Miklós) mellett látható II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Széchenyi István és Deák Ferenc arcképe23.

A terem világítását egy hatalmas méretű csillárral oldották meg. A csilláron elhelyezett minden egyes égő egy-egy vár-megyét jelképez, a csillárokat Arkay Sándor műlakatos készítette sárgarézből. A terem faburkolata, az elnöki emelvény díszes fafaragása Rainer Károly asztalos munkája24.

Az új városháza ünnepi átadására rendezett díszközgyűlést eredetileg 1896-ra tervezték, de ez a közgyűlései terem falfestményeinek elhúzódó munkálatai miatt eltolódott 1897-re.

A díszközgyűlést Beniczky Ferencz főispán elnöklete mellett 1897. december 26- án tartották. A főispán megnyitó beszédében megemlékezett a Kecskeméten felgyorsult fejlődéséről. Kitért Kecskemét város anyagi helyzetére és a megvalósult infrastrukturális beruházásokra. Beszédében méltatta a nemrég elhunyt Lestár Péter polgármestert.

A történelmi hangulatú terem megtelt az ünneplő vendégekkel. Lelkes éljenzés kísérte a főispán beszédét, aki a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést: „Éljen a Haza! Éljen a Király! Éljen Kecskemét város közönsége! Van szerencsém az ünnepi közgyűlést ezennel megnyitni.”25 A gyűlésen még beszédet mondott Bagi László főjegyző, Kada Elek polgármester és dr. Szeless József bizottsági tag. A beszédekből kiderült, hogy az építési költség az előzőleg megállapított összeget meghaladta, 516. 389 forint 77 krajcárt tett ki. Az egyéb költségekkel együtt (berende35