Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
zési költségek, kisajátítási díjak, lámpák, telefon stb.) a városháza Kecskemétnek 615. 994 forint 14 krajcárjába került. Kecskemét szívében hosszú évek munkája eredményeképpen átadásra került egy művészileg országosan is elismert, reprezentatív épülettömb, ami ma is városunk egyik meghatározó jellegzetessége. 2. Kecskemét új színházának megépítése Kecskemét millenniumi ünnepségeinek fénypontja és egyben záróakkordja az új színház megnyitó ünnepsége volt. Az 1896. október 14-15-én megrendezett ünnepség nemcsak hazánk ezeréves fennállásának emlékére, hanem a kecskeméti színjátszás centenáriumának ünnepére is alkalmat adott. 1796-ban a Kelemen László vezetése alatt álló első állandó magyar színtársulat Kecskemétre költözött. Ez volt Kecskemét első színtársulata. 1796. június 4-én léptek fel először a mai SZTK helyén álló Cserepes Fogadó kocsiszínjében. A ma is működő Katona József Színház közvetlen elődje a mai Katona József tér 3. szám alatti épületben kapott helyet. Ezt a színházat Kovács László építtette 1867-ben. E színház két utolsó színigazgatója Ihász Lajos és Rakodczay Pál voltak. Mindketten pályáztak az új színház igazgatói állására. A Színügyi Bizottság nyolc szavazattal, három ellenében Rakodczay Pált javasolta erre a feladatra. A színház építésével kapcsolatban szót kell ejteni a vállalkozás anyagi hátteréről is. A város szűkös anyagi erőforrásai miatt nem volt képes saját erőből egy ilyen hatalmas és költséges építmény létesítésére. 1890-ben — a különböző beruházásokkal kapcsolatban - pénzügyi tervek készültek. Az új városháza építési költségeire 400. 000 forintot, a lajosmizsei vasútra 130. 000 forintot, a piac bővítésére 100. 000 forintot különített el a város vezetése27. így a színház költségeit valamilyen más forrásból kellett fedezni. Ekkor állt elő ajánlatával egy svájci származású üzletember. Wéber Ede 1845-ben született Bázelben. A bachteleni nevelőotthonban eltöltött évek után 1871-ben érkezik Magyarországra mint pedagógus. 1883-ban elhagyja a pedagógiai pályát és földműveléssel kezd foglalkozni. A svájci üzletember 1891. november 3-án közölte ajánlatát a kecskeméti tanácscsal: „a város kedvezményes áron és fokozatos törlesztésre, telepítés céljából bocsásson rendelkezésére a Szikra nevezetű pusztából egy részt.”28. A várost körülvevő területek betelepítése már régóta foglalkoztatta Kecskemét vezetőségét. A városban az ajánlatnak akadtak ellenzői, de szerencsére a polgármester, Lestár Péter felismerte a terv előnyeit. A felek 1891. december 16-án írták alá a szerződést, melynek értelmében: „Kecskemét város eladja, és a társaság megveszi azon 2000, azaz kettőezer kataszteri holdból álló területet, mely a köncsögi határon a Fehértótól az Izsáki út felé... kijelöltetik.”29 A vételárat 200. 000 forintban állapították meg, ami kamatokkal együtt nagyjából fedezte a színház építésének 280. 000 forintos végösszegét. Közgyűlési határozat alapján a befolyt összeget a színház építésére tették félre. Kecskemét város vezetőségének döntése helyes volt, ezt az idő igazolta. A befolyó pénzjövedelem mellett fellendült a város mezőgazdasága. Építési tervek és az építkezés Katona Zsigmond gyógyszerész az MB tagja, a bizottság 1893. július 20-i ülésén tartott beszédében felvetette egy új színház és vigadó építésének gondolatát. Úgy vélte, hogy ezek a Millenniumra elkészülve a kecskeméti ezredévi ünnepségsorozat részét képezhetnék. 36
