Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
Az MB összességében a kecskeméti értelmiség bevonásával szervezte meg és állította össze Kecskemét millenniumi megemlékezéseit. Továbbá a bizottság jelentős szerepet játszott abban, hogy a város méltóképpen képviseltesse magát az országos rendezvényeken. Infrastrukturális fejlesztések a Millennium jegyében 1. A városháza megépítése, az építkezés anyagi hátterének tisztázása Az 1746-ban épített városháza már kicsinek és korszerűtlennek bizonyult. Megjelenésében sem illett a város képébe. Egy új városháza felépítésének gondolata már a XIX. század közepén felvetődött. Brein Ferenc a terveket el is készítette, de ezeknek gyakorlati megvalósítására nem került sor. Ferenc József koronázási ünnepségének (1867.) 25. évfordulója kapcsán merült fel ismét az új városháza építésének gondolata, de a rendelkezésre álló rövid idő miatt az évfordulóra azt már nem tudták megvalósítani. Katona Zsigmond az MB 1894. júniusában tartott ülésén javasolta: „Az épülő városházát az ezredéves államiságunk ünnepére emeltnek kell nyilvánítani.,, . Erre utal Árpád vezér szobra az épület homlokzatán9. A városi közgyűlés 1886. évi 266. kgy. sz. alatt kimondta: „hogy a felépítés iránt régebben keletkezett határozatoknak... foganat szereztessék. „10. A közgyűlés 1887- ben bizottságot jelölt ki, melynek feladata az építési kölcsönhöz olyan biztos fedezet keresése volt, amely nem terheli a város költségvetését. 1888-ban Horváth Béla bizottsági tag indítványozta, hogy a városháza építési költségeire felveendő összeg „a közlegelőkből, részint szőlőtelepekbül kiosztandó és örök áron eladandó, részint pedig mezőgazdasági mívelésre haszonbérbe adandó területek után befolyó jövedelem jelöltessék ki... ”11. Az elképzelés igen ésszerűnek tűnt, mivel ebben az időben Kecskemétnek több tízezer hold föld volt a tulajdonában. Az ügyben a kijelölt bizottság 1889-ben jelentést tett a közgyűlésen, melyben többek között a vágójárási, ballósze- gi, szikrai, kisfái dűlőket ajánlotta. A javaslat mintegy 1100 hold eladását és 2000 hold föld bérbeadását szorgalmazta12. A hitel törlesztésének fedezetére egy másik lehetőség is felmerült. Az új városháza homlokzati oldalán boltokat javasoltak kialakítani és ezek bérbeadásából évi 6000 forintos jövedelmet reméltek. A közgyűlés 1890. évi május 24-i ülésén határozták meg a városháza terveire kiírandó pályázat feltételeit. Ez többek között előírta, hogy az épület 1817 négyszögöl alapterületű legyen, 5534 m2 hivatali helyiséggel, ne kerüljön többe, mint 350. 000 forint. A pályamunkának részletes költségvetést is tartalmaznia kellett. A beadási határidő 1890. december 31. volt. A közgyűlésen a boltok ügyében nem született határozat, így a pályázat kiírásakor ez még nyitott kérdés volt. Egy 1891-ben készült szakértői vélemény szerint „84. 078 frtot tesz ki azon ösz- szeg, mellyel az épület a boltok építése folytán többe kerülne, minek 5 %-os kamata 4. 203 frt 90 kr., még a boltok valószínű jövedelme csupán 2. 196 fr 10 krt tenne ki.”13. Tehát a boltok építésére felveendő hitel kamatait a bérleti díjak közel sem fedezték. Az 1891-ben készült szakértői vélemény figyelembevételével a közgyűlés 1891. évi 427. kgy. határozatában úgy döntött, hogy a bolthelyiségek létesítését az északi szegleten lévő két gyógyszertár kivételével anyagi megfontolásból elveti14. A város 32
