Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 10. szám - Ryszard Kapuscinski: Lapidárium II. (V. rész - fordította Szenyán Erzsébet)

Lengyel ellentmondás: gondolkodásunk nagyon elmaradott, provicionális, geopo­litikai elhelyezkedésünk viszont európai, kontinentális, s ez tág, globális tudatot igényel. Ez magyarázza, hogy a világ olyan gyakran okoz nekünk - felkészületle­neknek, álmélkodóknak - meglepetést. Saját magunk megnyugtatására kisebbítjük szomszédaink erejét, Európa és a világ nagyságát. Szívesen ringatjuk magunkat il­lúziókban, hajlamosak vagyunk a fennhéjázásra. 1990 nyara Varsóban, sorbanállás közben:- Mi a kiút számunkra, lengyelek számára? A kommunizmus megbukott, a kapi­talizmusra alkalmatlanok vagyunk. Jorge Semprun spanyol író egy Közép-Európával foglalkozó szemináriumon ezt mondja: Közép-Európa elpusztításához el kellett vágni annak gyökereit - a keresz­ténységet és a judaizmust. A judaizmust Hitler semmisítette meg, a keresz­ténységnek Sztálin próbált véget vetni, a totalitarizmus vagyis a múlandó sátánok ideiglenes, hamis vallása igyekezett kiirtani az Istenek örök vallását. ... Egy hegyes fóldfok csúcsán épült kis palotában (valamikor Spanyolország kirá­lyának volt nyári rezidenciája, ma a Mendeza Pelayo nyáriegyetemnek ad otthont) Európa helyzetéről vitázunk. A téma divatos, és már oly sok oldalról vizsgálták, hogy nehéz újat mondani. Következtetéseink:- Európa nemcsak földrajzi fogalmat, hanem - talán mindenekelőtt - értekeket jelent. Egy társadalmat maga az a tény, hogy Európa térképén található, még egyáltalán nem jogosít fel arra, hogy európai társadalomnak tartsa magát;- az európaiság aktív, nyitott és alkotó magatartást jelent. Jelenti az olyan euró­pai értékek védelmét, mint amilyen a demokrácia, a szabadság, a kritikai szellem, a tolerancia (az európaiság az önkritika és a változás képessége);- az európaiság egyik kritériuma a kisebbséghez való viszony (vagyis a másfajta, az idegen emberekhez való viszony). Az európaiság minden kultúra egyenrangúsá­gának, egyenértékűségének elismerése, a velük való együttélésnek, értékeik ma­gunkba építésének képessége;- a kelet-európai gondolkodás gyengéi: túl emocionálisan és agresszív módon na­cionalista, túlságosan elmerül a múltban (a temetők, az emlékművek körül forog makacsul). Este repülök Frankfurtból Amszterdamba: lent mindenütt kivilágított föld. Ez a látvány megerősíti Frank Berberich német esszéíró véleményét, miszerint Európa tulajdonképpen egy Londonból Amszterdamon, Brüsszelen, Párizson, Frankfurton és Zürichen át Milánóig húzódó félhold. Ami ezen kívül esik, az közelebbi vagy távo­labbi periféria. Stockholmban beszélgetés Ingerman Stahllal, a lundi egyetem professzorával. Szkeptikusan nyilatkozik a piacgazdaság kelet-európai esélyeiről. Felhívja a figyel­met arra, hogy ezeknek az országoknak a közgazdászai a piacgazdasággal kapcsola­tos egész vitát kizárólag technikai ügyekre, árakra, stb-re korlátozzák, elkerüli vi­szont a figyelmüket az, hogy a szabadpiac csakis erkölcsös társadalomban funkcionálhat, hiszen az ilyen piac működésének lényege a kölcsönös bizalom. A szabadpiacnak megfelelő erkölcsi klímára van szüksége, mert fontos dolog akár csak az is, hogy az ember pontos adóbevallást készítsen, hogy az árut határidőre 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom