Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 5. szám - Szigeti Lajos Sándor: „Tűzbe vetett evangélium” (Baka István indulásáról és istenkereséséről)

kellett maradnia az általam szerkesztett Gazdátlan hajók című, 1979-ben, Szegeden megjelent költői antológiából. Baka István sokáig neheztelt rám azért, hogy „belementem” sok — az akkori művelődési miniszterhelyettes szintjéig jutott - „vita”, egyezkedés után abba, hogy e vers híján jelenjék meg a kötet. Csak hónapokkal később engesztelődött ki, belátva, hogy különben nem jelenhetett volna meg a vers- gyűjtemény, amely így is mérföldkövet jelentett nemcsak az ő életművében, de különösen a vele együtt szereplő, akkor még kötet nélküli költők: Zalán Tibor, Géczi János, Petri Csathó Ferenc, Téglásy Imre, Belányi György indulásában. ] Következetes Baka abban is, ahogy korábbi kötetének lényeges motívumaihoz visszatér, így például Istennel való küzdelméhez vagy a menekülés lehetőségét kínáló, jelképező erdőhöz vagy akár az első kötet címadóversének, a Szakadj, Magdol- na-zápornak a képzetköréhez. Ez utóbbi — érdekes módon — a második kötetben is a címadóversben tér vissza: „Ágak közt zápor serceg, mintha / Magdolna fésülné haját, / villámlik - szikrát vet sörénye, / nézem eszelős-boldog mosolyát.” Saját következetességére még rá is játszik Baka, mégpedig úgy, hogy egy sajátos költői eljárást teremt vele: egyrészt megfelel a várhatóságnak, a konvenciónak, amikor például a Miért hallgatsz, tavaszi erdő ciklus címadóversének évszakától halad az Ősz, a November, majd a Jövendölés egy télről című verse felé, hogy azután újra a megújulás évszaka szólaljon meg a Tavaszdalban. Csakhogy, másrészt: tudatosan ellentmond a költő a konvencióknak, amikor a megújulás képzeteit hordozó motívumok (tavasz, hajnal, reggel) nem az eredeti jelentésükben szerepelnek, hanem annak épp a fordítottjával. Azt kell mondjam, ebben is Vörösmarty-követést láthatunk, hiszen éppen az Előszó befejezésében a hamis tavaszt formálja meg Vörösmarty: „Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, a föld tán vendéghajat vészén...”. Ezt a fordított képzetteremtést látjuk Baka Tavaszdalában is: „E földön Isten vállain / leomló sodronying a zápor, / s holnap nem porzószál: fullánk / mered reám minden virágból.” Hasonlóképpen formálja át a reggel képzetét is a Sátán és Isten foglya című versében is: „Szabad álmokból ébredek: / Sátán és Isten foglya, / s rám kattan, mint hideg bilincs, / a reggel horizontja.” Ez utóbb idézett versek másra is felhívják a figyelmet: arra, hogy Baka István - mint Görömbei András írta - „kevés motívummal dolgozik, költői világérzékelése nem extenzív, hanem intenzív.”4 A Baka-versben ugyanis a szemléleti egység lepi meg az olvasót leginkább. Baka István verseivel kapcsolatban nem szójáték hangsúlyozni világkép és képvilág szerves egységét, mely költészetének homogenitását adja. Baka a költészet lényegiségé- nek a képet tekinti, ez az intenzitás, a sűrítettség legfőbb hordozója verseiben. Jeszenyinhez való ragaszkodása is ezzel magyarázható a korai versekben: nem témái kötik hozzá. Baka az imazsinista orosz költőre mutat vissza, arra, aki az avantgar- de idején egy olyan stílusirányzatnak a képviselője volt, amely a képet tekintette a líra meghatározó elemének. Hozzá kell tennünk, az ilyen típusú költészetnek megvannak a maga veszélyei is, többek között az, amire már az orosz formalisták felhívták a figyelmet: a képesbeszéd automatizálássá válhat. Baka Istvánnak e veszélyt sikerült elkerülnie, olyannyira, hogy - szerintem - éppen ebben van eredetisége: a költői kép lényegi szerepéhez való ragaszkodás ugyanis nála egy sajátos költői hagyomány újraélése, átformálása, mely a Baka-versben egyúttal állandóság a változásban. Bizonyítják ezt a második kötet megjelenése után született azon művek is, amelyek szükségszerűen mutatnak vissza a koraiakra, újra bizonyítva a szigorú következetességet, mint a Zrínyi, a De profundis vagy a Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban. Mert szóljon bár Isten kereséséről, a magyarság sorskérdéseiről, a sze4 GÖRÖMBEI András: Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Tiszatáj, 1981. 10. 100-102.

59