Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 4. szám - Beke György: Végzetes csapdák

biztosítani a többnemzetiségű országokban. Közép-Kelet-Európában mindkettő a demokrácia előfeltétele. Igen, a demokrácia az, ami közös nevezőt jelenthetne a „nyugati” és „keleti” gon­dolkodásban. Ez lehet igazi összehasonlítási alap. Hozzásegíti a nyugati közvéle­ményt a sajátosságok megértéséhez. Okosan kell érvelni mellette, mert Bukarest például a maga propagandájában ravaszul ködösít. „Amerikában vannak-e nemze­tiségi iskolák? Franciországban van-e arab egyetem?” Bölcsen hallgat arról, hogy mi a helyzet Finnországban a svéd kisebbséget illetően, annál nagyobb hévvel pél­dálózik azzal a szenegáli négerrel, aki Franciaországban telepedik le, és ha meg­kapja az állampolgárságot, nyomban franciává is válik. Tetten lehet érni a demokrácia súlyos megsértését mind a szlovákiai „alternatív” oktatás bevezetésében, mind az új romániai tanügyi törvényben. Vörösberényben Hecht Anna tanárnő saját tapasztalataival igazolta ezt. Nemrégiben még járási tanügyi igazgató volt Dunaszerdahelyen. Leváltották, mivel nem volt hajlandó a körzetébe tartozó magyar iskolaigazgatókat kényszeríteni arra, hogy „győzzék meg” a szülőket az „alternatív” oktatás bevezetésének „előnyeiről”. Ugyanis a törvény - balkáni módon - feltételül szabta a szülők beleegyezését, ugyanakkor minden lehet­séges nyomással kényszeríteni kívánja őket erre a beleegyezésre. 1995 nyarán a po­zsonyi minisztérium magyar iskolaigazgatók egész sorát távolította el azért, mert védelmezték önálló iskolájukat, ahelyett hogy - a minisztérium akarata szerint - a felszámolásukra törtek volna. De hát Szlovákia államrendje nem alulról fölfelé épül ki, miként ez a demokrácia alapvető követelménye lenne? Sok vonatkozában igen. A választási rendszer példá­ul biztosítja azt, hogy magyar többségű helységekben magyar ember legyen a vá­lasztott polgármester. Sőt, a törvény úgy jutalmazza a többséget elért pártokat, hogy a kisebbség nem is jut képviselethez a helyi önkormányzatokban. Több száz magyar többségű falu és város van a mai Szlovákiában. Magyar polgármestereik azonban nem szólhatnak bele a területükön működő iskolák életébe. Ezt a jogot a törvény a pozsonyi minisztériumnak tartja fenn. Ilyen nyílt és kierekesztő centrali­záció soha nem volt még, fejtegette Hecht Anna. Iskola-tanügyi hivatal-minisztéri­um, ez a hierarchia útja. A tanügyi hivatalok élén pedig már csak szlovákok vagy renegátok állnak. Hol vannak a hajdani iskolaszékek? A szülői fórumok? A helyi ha­tóságokat és magukat a szülőket teljesen kirekesztették az iskola ügyeinek rende­zéséből. A szlovák államnacionalizmus teljes súlyával a védtelen, kiszolgáltatott magyar iskolákra, tanárokra, diákokra nehezedik. Demokráciában ilyen „diktatúrára” aligha van példa a világon! Pedig „demokráciának” nevezik az „alternatív” oktatás bevezetésének módszerét is. ,A szülők választhatnak” - ez az érvelés. De hiszen a szülők már választanak ak­kor, amikor magyar iskolába adják gyermekeiket - magyarázta a megtévesztést Dobos László író Vörösberényben. A kétszeres „választás” magának a szabad embe­ri döntésnek a megcsúfolása. Egyébként is, lehet-e igazán „alternatív”, vagyis „két­nyelvű” oktatásról beszélni, ha a nyelvek nem egyenrangúak? A szlovákiai nyelv­törvény a kisebbségi nyelvek kisebbrendűségének a szentesítése, nem pedig a többségi nyelv „védelme”, miként ezt a szlovák nacionalisták hangoztatják. Medve színmagyar község, pontosabban: összesen két szlovák gyermek él ott. Ezért a két szlovák gyermekért külön iskolát létesítenek - a törvény szerint —, mi­közben a szórványokban magyar gyermekek ezrei, tízezrei maradnak anyanyelvű oktatás nélkül. Ez az intézkedés pontos másolata a román oktatási rendszernek. Erdélyben Ceausescu alatt az volt a „rend”, most még inkább az lett, hogy akár egyetlen román gyermekért - az odahelyezett csendőrőrmester fiáért vagy leányá­ért - román tagozatot kell létrehozni. Sőt, román iskolát ír elő az új oktatási törvény 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom