Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 12. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény) II. rész
hában, mire visszamentem, Paulina virágmintás nyári ruhában állt a konyha közepén, mosolygott. Rézi elégedetten szemlélgette.- Megújultunk mind a ketten — mondta. Megszépültünk. Rézi engem is szemügyre vett.- A nadrág kicsit hosszú, mindjárt felhajtom.- Ráér estére - mondtam. Most kilovagolok a határba, keményen meg akarok dolgozni a fizetségemért.- A csőszök és a levelibékák nem szoktak megszakadni a munkában - mondta Rézi.- Nagyon szép az egyenruhája - mondta Paulina. Békaszínű, de szép. Olyan benne, mint egy katonatiszt.- A te ruhád szebb - mondtam. Azért, mert a feleségem varrta és mert virágillata van.- Ünnepnapokon fogom hordani - mondta Paulina. Majd, ha melegebb lesz. Már nem szégyenlősködött előttem, ha egyszer megnézhettem kombinéban, megnézhettem még egyszer. A fején keresztül lehúzta a virágmintás ruhát, gondosan összehajtogatta, belebújt a vastagabb világosbarna színű hétköznapi ruhájába, fizetett Rézinek a varrásért, a faliórára pillantott.- Sokáig elmaradtam. Már reggel óta a faluban vagyok, Tamás dühös lesz.- A fiatal férjek gyakran dühöngenek - mondta Rézi. Mutatkozz meg neki a virágmintás ruhádban, attól majd megszelídül.- Ezt a ruhát csak ünnepnapokon veszem fel. Ma még sok dolgom van, ahhoz jó lesz a régi ruhám is. Sietnem kell vissza a tanyára.- Fegyveres kísérettel - mondtam. Paulina elnevette magát, és még akkor is vihogott, amikor kikísértem az utcára. Felült a szekérre, megrántotta a gyeplőt, a fényes szőrű fekete lovak elindultak, én felkapaszkodtam az öreg almásderesre, megnógattam, utolértük a szekeret, a bunyevác fiatalasszony tényleg fegyveres kísérettel ment ki a faluból. A Szekszerhíd után a Krivaja kiszélesedik, majdnem olyan, mint egy hajózható folyó, de sekély a vize, hajók erre sohasem jártak, csak feketére kátrányo- zott halászcsónakok. Paulina a vízre mutatott.- Almaiban ennél nagyobb folyók partján lovagolt?- Sokkal nagyobb folyók pariján. És mindig nyitott szemekkel álmodtam. A vizen fehér hajók úsztak, a parton hatalmas fűzfák, nyárfák, jegenyék álltak, a nagy folyók mellett sűrű erdőségek vannak, és az erdőkből esténként őzek és szarvasok járnak a folyóra vizet inni.-Nappal?- Nappal piros arcú fiatal lányokat láttam a fák alatt, vidámak voltak, folyton nevettek.- Milyen ruha volt rajtuk?- Virágmintás ruha. De ha fürödni mentek, akkor meztelenre vetkőztek. Akkor voltak a legszebbek, én meg fiatal voltam.- Mostanában nem járt a nagy folyók mellett?- Mára csak egy kivénhedt almásderest kaptam magam alá. De néha talán tudok szerezni jóvérű fehér lovakat is. Azokkal elmehetek a nagy folyókig.- Furcsa dolgokról beszél — mondta a furcsa nevű bunyevác asszony. Szépen és érdekesen beszél. 45
