Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 11. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény - I. rész)

- Kisezüsttel. De szétlőtték a könyökömet. És én szeretek a szabad ég alatt járkálni. Őseim pásztorok voltak.- Nevezzétek ki mezőőrnek - vigyorgott Török Ádám. - Akkor a szabad ég alatt kószálhat pásztor ősei nyomában, heverészhetne a búzatáblák között, és megőrizné a termést a tolvajoktól.

Rácsodálkoztam Török Adámra, ő talán nem gondolta komolyan, amit mondott, de nekem egyszerre megtetszett a gúnyolódó tanács.- Ilyesmit elvállalnék.

Margith Gábor is ott állt a közelünkben, hallotta a beszélgetést, Aradi Józsefhez fordult.- Nekem nem lőtték szét a könyökömet. Rendet tudnék tartani körülötted.- Gyere be holnap a községházára, - mondta Aradi József Margith Gábornak, aztán rám nézett.- Te is gyere be a napokban. Gyorsan kell intézkednünk.

Margith Gábor és Aradi József elsétáltak mellőlünk, és nagyon komolyan beszéltek valamiről. A magyar csapatok elvonultak Újvidék irányába, a Bicská- sok visszatették kardjaikat az oldalukra, és Szolnoki-Jász Ferenc intett a testvéreinek.- Menjünk vissza őrizni a Megváltó koporsóját. Hamarosan a hívők is megjelennek a templomban.

Krisztus katonái elvonultak kötelességeiket teljesíteni, az emberek kezdtek szétszéledni, mindenki elégedettnek és jókedvűnek látszott, jó hírekkel mentek haza.- Tudsz lovagolni? — kérdezte Török Ádám.- Ültem már lovon néhányszor - mondtam. - Vary János birtokán, meg a Belies tanyán is.- Pásztor őseid legfeljebb csak szamarak hátán ülhettek.- Én álmaimban rengetegszer lovagoltam. Egészen fiatal koromban.- Meg tudod ülni szőrén a lovat?- Legtöbbször nyereg nélkül lovagoltam.- Akkor gyere velem. Kimegyünk néhány tanyára. Beszédem van néhány szerb gazdával.- Honnan szerzel lovakat? - kérdeztem óvatoskodva, mert tudtam, hogy Török Ádám ismét bajt fog csinálni.- Haramászéktól.- Nekik csak igáslovaik vannak.- Ezen a lapos földön a megrémült emberek szemében az igáslovak is harci paripáknak látszanak.- Én csak nézelődni jöttem ide, és azért, hogy a magyar honvédeket köszöntsem.- Nézelődjél tovább. Ismerkedj a határral. Lehet, hogy egyszer tényleg mezőőr lesz belőled. Ismerkedj meg a földekkel, ahol majd a termésre vigyázol.- Ismerem eléggé. És nem akarok bajba keveredni.- Ez a nap a miénk.- Remélem, hogy tényleg ezer évig fog tartani.

Elmentem Török Ádámmal Haramászékhoz a Kispest utcába, amelyet az első háború után a szerbek Belgrádi utcára kereszteltek át, de biztosak voltunk benne, hogy a mai naptól kezdve visszakapja régi nevét. Haramászéknak szép nagy

58