Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 10. szám - Komáromi Attila: Cseppben a tenger (Őrszigethy Erzsébet: Birsalmasajt)

kultúránkban, ahogy ez egyes országokban példaértékű. A nagykőrösi vásárok legalább olyan jelen­tősek voltak, mint a Kiss Lajos által megírt hódmezővásárhelyiek, nem véletlen - s ezt éppen Novák korábbi kutatásaiból ismerjük -, hogy a körösi piacokon, vásárokon a távoli Vásárhely fazekas árui megjelentek, mint ahogy megtalálta itt a gömöri és csákvári gö­löncsérek áruit is. Az építészetet egyfelől az építőanyag hatá­rozta meg, másfelől viszont az ízlés, az em­berközpontú és emberléptékű építkezési szemlélet, amely Kőrösön jellemző volt. A kú­riáktól a szőlőhegyi kunyhókig a mezőváros emberének életmódja, nyitottsága tükröző­dik az épületekben. A dór oszlopos vagy ko­sáríves folyosók, a klasszicista házak, a külső oszlopágasos épületek „[...] együttesen a me­zőváros falusias jellegű arculatát alakították ki.” (663. p.) Akár a Dél-Tiszántúlon Hódmezővásár­hely esetében, Nagykőrösnél is a „[...] refor­mátus hegemónia épségben maradásának le­hetősége a mezővárosi egység védelmezés si­kerének függvényeként értékelhető” - írta Novák László. (664. p.) A város kulturális életében máig uralkodó maradt a református szellemiség, amely koronként nemcsak ér­tékteremtő, de embermegtartó erővel rendel­kezett. A város szellemisége kitermelte és vonzotta azokat az egyéniségeket, akik nem­csak a táj, hanem az egész nemzet kiválósá­gai közé tartoztak, gondoljunk csak Bállá Károlyra, akit az „[...] irodalmi munkássága elismeréséül 1839-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjai közé vá­lasztotta.” (698. p.) Mint ismert, Arany János életének és költészetének egy része szintén Nagykőröshöz fűződik. A mezőváros a 48-as forradalom és szabad­ságharc küszöbén már a polgárosodás jeleit mutatja. ,A pesti forradalom hírét, s a nem­zetiköveteléseket örömmel üdvözölte a váro­si tanács, s ezt határozatban is megfogal­mazták.” (704. p.) A város derekasan kivette részét a szabadságharcból. Nemcsak Vásár­hely lehet büszke a Plohn József által készí­tett egykori 48-as hősök portréira, hanem Nagykőrös is az általa kiállított huszárokra, akiknek csoportképe máig fennmaradt. (751. p.) „A körösi nemes ifjak és közemberek több­sége a Nagykőrösön toborzott két huszár­ezredbe vonult be.” (735. p.) Végezetül méltatnunk kell a kötet máso­dik felét kitevő kiváló adattárt, a szótárt, amely mind az idegen szavakat, mind a népi kifejezéseket magyarázza, a hely- és névmu­tatót, amely a kötetben való gyors tájékozó­dást segíti. A szöveget hitelesen alátámasztó fotókat, amelyek zömét maga a szerző készí­tette, úgyszintén a vonalas rajzokat. A térké­pek és az egykori iratok kópiái, az archív portrék másolatai mind a kötet értékét növe­lik. Novák László iskolateremtő munkássá­gának nem kis teljesítménye ez a két kötet, amelyet minden érdeklődő figyelmébe aján­lok. Szenti Tibor Cseppben a tenger Őrszigethy Erzsébet: Birsalmasajt A szociográfia a köztudatban nem tudo­mányt, hanem magatartást jelent. Szabó Zoltán szerint: „Magatartást nagy kérdése­inkkel szemben, stílust a problémák felvázo­lásában, inkább embert, mint elméletet. A szó a valóság megismerését és ezen keresztül a valóságon való változtatás szolgálatát je­lenti.” A tarái helyzet második kiadásának bevezetőjében az illetékeseknek már „lelkiis­meretlen nyugalmat” vetett a szemére, és a feladatot sem csak a lelkiismeret-ébresztés- ben látta. „Az egyetlen lehetőség a paraszt­ságnak módot adni arra, hogy segítsen ma­gán. Az írás szerepe e feladat érdekében csak annyi, hogy igyekszik közvéleményt terem­teni ennek szükségessége mellett. Kell, hogy egyedül a tények iránt legyen hű, mert kü­lönben meghamisítja a tényeket.” Az 1937- ben elindított, majd 1968-ban újraélesztett Magyarország felfedezése sorozat legjobb da­rabjai a fenti gondolatok szellemében fogan­tak. - A hál’ Istennek - még mindig élő, de már egyre kevésbé lombosodó szociográfiai életfa újabb ága, a Birsalmasajt is ezt a ha­gyományt követi. Őrszigethy Erzsébet a két világháború kö­zötti társadalomkutatók nemzedékének mél­tó követője. Szemlélete, közvéleményt terem­teni akaró indulata mellett választott témája is azzá teszi. Nehéz helyzetben van, mert azokhoz is akar szólni, akikről ír, de azokhoz is, akik felelősek az állapotokért. A két tele­94

Next

/
Oldalképek
Tartalom