Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Csatári Bálint: A Duna-Tisza köze települései és lakói (1950-1995)
Csatári Bálint A Duna-Tisza köze települései és lakói 1950-1995 Zám Tibor emlékének A JL M.z 1930-as években hosszabb tanulmányúton járt az Alföldön egy holland kutató, den Hollander. Az elkötelezetten dolgozó és nagyszerű megfigyelőképességű professzor az Alföld települései és lakói című, itthon, magyarul csak jó negyven év múlva kiadott remek könyvben írta meg tudományos tapasztalatait. Szólt a történelmi gyökereinkről, régiónk keleties elemeiről, arról a világviszonylatban is egyedülálló mezővárosi-tanyai település- és társadalomszerkezetről, amely itt, az Alföldön kialakult. Könyvének részletei fél évszázad távlatából is élvezetes olvasmányok. A Duna-Tisza köze tája, a mai Bács-Kiskun megye területe is bőséges bemutatást kap a kötetben. Mindezt azért bocsátom előre, mert másfél évtizede itt dolgozó kutatóként mindig nagyon izgatott az, hogy mi is történt e táj településeivel és lakóival Hollander kutatóútja óta. Leírhatók-e az Ő akkori szemléletét mintegy a mai korra adaptálva azok a bonyolult és többször is alapvető változást eredményező beavatkozások, tényezők és folyamatok, amelyek az Alföldre, illetve azon belül e tájra, a Duna-Tisza közére érvényesek. Milyen is ma, a XX. század végén ennek a megyének a mezőgazdasága és a települési szerkezete? Mit őrzött meg a korábbi, jórészt belső erőforrásokból táplálkozó szerves fejlődésének és mindig is meglévő területi - a kiegyezésig közjogilag is elismert - különállásának egyediségéből? Mi az, ami mára visszavonhatatlanul eltűnt, s igazából baj-e ez? Mennyiben „állt ellen” a táj, a településeik és lakóik a még újabb rendszerváltásig tartó homogenizálódásnak, egységesítési törekvéseknek? Mi az, ami a korábbi időszakok fejlődési tanulságaiból igazán „újrahasznosítható”, s szükséges ahhoz, hogy a számottevő területitelepülési identitásra, a helyi tudásra és megújulóképességre alapozó modern európai integrációhoz e tájról ma csatlakozni tudjunk? E kérdések sokasága tolult fejembe, amikor a Forrás szerkesztősége felkért ennek az esszének a megírására. Természetesen nem vállalhatom, hogy valamennyire válaszolok. Csak egy bátortalan kísérletet teszek. Teszem ezt abból kiindulva, hogy a település színtere, kerete és eredménye a teljes gazdasági átalakulásnak és sajátos organikus társadalmi- műszaki-kulturális képződményként sokkal lassabban követi a változásokat, mint azt a e folyamatokat rendre befolyásolni akarók szándéka elvárná, remélné. Hollander a múlt század közepétől a harmincas évek végéig követte a változásokat. Az agrártáj átalakulásának nagy, frontier jellegű birtokbavételének időszaka akkorra lejárt. Legfőbb eredménye a sajátosan alföldi, mezővárosi, paraszt-polgári fejlődés és a kiteijedt tanyarendszer volt. Vajon az elmúlt fél évszázadnak melyek azok a gazdaság- és településfejlődési eredményei, amelyekkel a következő fél évszázadban számolnunk kell? Milyen új viszony fog kialakulni az új gazdasági-társadalmi rend80
