Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 9. szám - Bartók Béla halálának 50. évfordulójára - Bónis Ferenc: Szemtanú a Bartók-korból (Radnai Mihály zeneszerző naplójából)
Az 1906 év őszén vett fel Koessler János1 híres-neves zeneszerző-tanár az akadémiára, mikor is a felvételin egy g-dúr zongora-szonátámnak első tételét játszottam. Egy esztendei nála tanulás után, mert szegény Koesslemek, kit mindnyájan mint jóságos édesapánkat szerettünk és tiszteltünk, Mihalovics Ödönnel1 2 való állítólagos összekoccanása miatt, ennek Eliana című gyönge operája miatt, távoznia kellett, lovag Herzfeld Viktor3 4 nagyműveltségű, de tanári erényeiben jóval Koessler mögött maradó vezetése alá kerültem. Herzfelddel csak a második évben kezdtem jobban összebarátkozni, bár mindvégig ellenségeskedések voltak közöttünk az ő szigorúan régies felfogása és az én új és újért lelkesülő véleményem miatt. Mégis, tudom, hogy némely büszkeséggel volt rám, és reménykedő jó véleménnyel. Ezt megelőző gyermeki éveimben Horváth Attila* vak zeneszerző-zongoraművész tanított idehaza, aki családunk régi jó ismerőse. [...] Utolsó zeneakadémiai évfemjben Antalffy-Zsiros Dezsőtől5 orgonázni tanultam, úgy hogy valamit ehhez is értek, míg gyerekkoromban, a zongora mellett, mit Horváth Attilánál végeztem, hegedülni is tanultam vagy másfél évig Kozma Istókkal együtt, Kozma Andor fiával, Hajak Károly nevű hegedűs akadémistától, kinek fivére, Ferenc, operaházi kitűnő klarinétos lett és most a háborúban esett el egy szuronyroham alkalmával. Akkoriban, mikor az akadémián felvételit tettem, jóval a megszabott korhatár (18) alatt lévő ifjúságom ellenére, szó volt arról is, hogy zongorista legyek és vagy Szendy Árpád,6 7 vagy Thomán István1 vett volna magához. Ez elmaradt, részben idegenkedésem miatt, részben nagy és erős hajlandóságom miatt, mely az alkotó művészet felé húzott és vonzott. - Kora gyerekkorban zenéltem már egész magamtól, hol a zsámolyon verkliztem, kérdezvén, hogy vígat vagy szomorút akarnak-e hallani, majd nagyon gyorsan elsajátítottam a kottaolvasást is és akkor már a zongorán játszottam szerzeményeimet. A legelsők persze nincsenek meg, de a későbbiek már le vannak írva. [...] Korán megértek bennem a színpadhoz, a színpadi zenéhez fűző szálak. Legyen áldott a legnemesebb lelkű és szívű asszony azért, az édes jó anyám, amit értem tett és küzdött! Mint akadé- mista persze korán kezdtem tanítani is, jól emlékszem, két korona óradíjért! Aztán, amint elvé1 Koessler János, Hans Koessler (1853-1926): bajor zeneszerző, a budapesti Zeneakadémia orgona-, karének- és zeneszerzés-tanára 1882-1908, illetve 1920-1925 között. A Brahms szellemében oktató mester osztályából került ki, többek között, Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner, Kálmán Imre, Jacoby Viktor és Szirmai Albert. 2 Mihalovics: Mihalovich Ödön (1842-1929) zeneszerző, a budapesti Zeneakadémia irányítójaként Liszt és Erkel hivatali utóda (1887-1919). Konzervatív muzsikus volt, Wagner stílusát igyekezett a magyar zene talajába plántálni. Eliana című, 1908-ban bemutatott operájának csekély közönségsikere Karinthy Frigyes életművében is tükröződik. Egyik humoros írásában az egyetlen hely, ahol hőse végre teljes magányra lelt, az Eliana-előadás operaházi nézőtere volt. 3 Herzfeld Viktor (1856-1919): zeneszerző, 1888-tól a Zeneakadémia zeneelmélet- majd (Koessler távozása után) zeneszerzés-tanára. Zenekritikusi munkásságot is kifejtett. Nekrológját Kodály írta (Visszatekintés, összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, sajtó alá rendezte Bónis Ferenc, Budapest 1964. II: 382-383. lap). 4 Horváth Attila (1862-1921): vak zeneszerző, zongoraművész és tanár, finom, hangulatos, romantikus zongoradarabok és kórusművek komponistája. A budapesti Filharmóniai Társaság zenekara 1905-ben bemutatta Zrínyi Ilona című nyitányát. 5 Antalffy-Zsiross Dezső (1885-1945): orgonaművész és zeneszerző. 1909-1921 között a budapesti Zeneakadémia tanára volt, 1921-től haláláig az Egyesült Államokban működött. Posztromantikus orgonadarabjai ma is élnek hazai orgonistáink műsorán. 6 Szendy árpád (1863-1922) zongoraművész, pedagógus és zeneszerző. Liszt Ferenc és Hans Koessler tanítványa, 1890-től a Zeneakadémia tanára. 1911-től a zongoraművészképző vezetőjeként működött. 7 Thomán István (1862-1941) zongorapedagógus és zongoraművész, Liszt, Erkel és Volkmann tanítványa, 1888 és 1906 között a Zeneakadémia tanára. Osztályából került ki, többek között, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Keéri-Szántó Imre és Ferenczi György. 44
