Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8. szám - Szekér Endre: Buda Ferenc csöndországa (A Falak könyve verseiről)

aranypénzeit csillogtatja meg. - A kilencedik vers - igazán töredéknek tekinthető. Egy képzeletbeli hosszabb versből nem maradt meg már több, mint három sor, s ezekből is kettő ismétlődik. Vers-sóhajnak nevezhetnénk, melyben a költő szavai­nak eltűnéséről, verseinek elröppenéséről, az összeillő szavak megbicsaklásáról ír. „Számyaszegettek” ezek a szavak. Nem tudnak repülni. A szavainak „elhullását” érzékeltető „mind odavan” ismétlése pedig az 1848-as szabadságharc elbukása utá­ni keserű Arany Jánost idézi rejtetten, az Ősszel sorait: „Oda van a szép nyár, oda!” - A tizedik verstöredék rövid, de csaknem teljesnek tűnő önvizsgálat. Nincs menek­vés, nincs kiút, sokakat sűrű háló von be, mint Ady eltévedt lovasa bizonytalan, kö­dös, kísérteties Őszben, köd-gubás Novemberben jár. Az Ady-versben mindenütt bozót, erdő, süket köd, téli rémek, „láncolt lelkek” jelennek meg. A Buda-versben ve­rem, dögkút, háló, kiúttalanság veszi körül. Körénk vermet ásnak, „mindig csak egy nyomon” haladhatunk, pontosabban: „vonszolódunk”. Komor hangulatú verssorok ezek, és e pár sor végére, külön sorba helyezve, kiemelve — a „dögkutat” találjuk. - A tizenegyedik töredék — valóban töredék-versnek tekinthető két verssorával: „Haj­nalfény hullazöldje / iszonyul rá a földre.”. Lehet, hogy verskezdetnek indult ez a két sor, s aztán magára maradt. Az első összetett szó még pozitív hangulatú („hajnal­fény”), de a folytatás már mélybehullik, és az ég s a pokol találkozik a „hullazöld” színben. Ez a fény nem sugárzik, hanem minden szépségétől megfosztva „iszonyul rá a földre”. Az inkább melléknévként használatos „iszonyú” most igévé válik. Eb­ben a Buda-versben a hajnalfény nem röppen, nem lehetünk részesei a hajnal cso­dájának, hanem ebben a felfordult világban a hajnalfény ránkborul „hullazölden”. — A tizenkettedik töredék is „öntanúsító” vers — Kiss Ferenc szavával élve -, melyben a maga példájával, megszenvedett sorsával vet számot. A költő olyan, mint az árva gyerek, mint a magányosan virrasztó őr, akit mindentől megfosztottak, börtönbe került. A versben az a szép, az a katartikus feloldás, hogy minden kitagadottság, meghurcoltatás ellenére hű maradt a hazához: „én itt is / a szívedhez találtam / és talpraálltam, / ó hazám.” A töredékes börtönversek — egy különösen fontos és szép versciklussal folytatód­nak a Falak könyvében, mely szintén 1957-1958-ban íródott. Formai szempontból is határozottan elkülönül ez a versciklus a korábbiaktól, mert a töredezettség vagy a gyakori kis teljedelem helyett most végig azonos versszerkezetet találunk. Mint a Falak könyvének verstípusairól szólva már említettük, hogy Buda Ferenc - tőle szo­katlanul - a szonett formáját választja, egybeírva a két négysoros és két háromso­ros versszakot. A rímképlet különbözőképpen alakul, pl. többször ababcdcdeefggf vagy ababcdcdefefgg megoldással találkozunk. Címet nem ad egy-egy versnek, a verskezdeteket emeli ki nagybetűvel. Buda Ferenc versciklusa önéletrajzi jellegű, „korunk földjébe ásva” vall meghurcoltatásairól, börtönéveiről. Szabó Lőrinc Tü­csökzenéje terjedelmesebb, más életszakaszt ábrázol. (Más korban, más stílusban, más körülmények között írta börtönverseit Faludy György 1950- és 1953 között.) - A KISKESEMMEL kezdetű verse az 1956-os forradalom utáni „futószalagon szerelt tárgyalásokról ír, melyeket előre gyártott „elemekből” előre állítottak össze: csak látszólag „törvényesen”. A költő a futószalagos tárgyalások színhelyét „gépcsarnok­nak” nevezi, az időszakot „dudvás félelmeivel”, detektívjeivel, az ügyész vádjaival jellemzi. Ismét szociográfikus vonatkozású, hitelességű ez a vers is: a tárgyalással, a letartóztatási hullámmal, a fogház lakóinak „szaporodásával”, az igazság kimond- hatatlanságával. De most a versben a költő igazságot tesz a jövőbeli „ítélet idő” és a „földgolyónyi” igazi tárgyalóterem előtt. - AZ OLDALT ÉS SZEMKÖZT elkészülő rendőrségi fotóról szól a következő vers. Ez másképpen emlékezetes, mint egy gye­rekkori kép vagy egy családi fénykép. A rendőrségi fotó különböző helyzetekből, né­zőpontokból készül, hozzátartozik az ujjlenyomat. A Hatalom „nyilvántartja” a ma­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom