Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8. szám - Szekér Endre: Buda Ferenc csöndországa (A Falak könyve verseiről)
Szekér Endre Buda Ferenc csöndországa (A Falak könyve verseiről) Hazánk zúzott szívén a vér görcsös, sajgó csomókba alvad. Rőtcsillagos, komor, kövér tankok teremtenek nyugalmat. (Buda Ferenc: Rend, 1956-1957) D uda Ferenc életében, sorsának alakulásában, költészetében — mint a legtöbb kortárs magyar ember és író életében - 1956 forradalma meghatározó jellegű volt. Ma már irodalomtörténeti határkő 1956, melyről például Pomogáts Béla számolt be: irodalmi szabadságharcnak is nevezhető ez az időszak, melyben külön fejezet az ún. íróellenzék kialakulása, az írószöveteség tevékenysége, a legendás hírű november 2-i Irodalmi Újság, Illyés Gyula korszakos jelentőségű verse, az Egy mondat a zsarnokságról stb. Az 1956 őszén született irodalmi alkotások mellett figyelnie kell az irodalomtörténetnek a forradalom eltiprása utáni íróperekre, meghurcolásokra vagy a hazájukat kényszerűségből elhagyókból váló írókra, a nyugati magyar irodalom új nemzedékére. Buda Ferenc itthon maradt, 1956-os versei miatt letartóztatták. A „demokratikus államrend elleni izgatás” vádjával elítélték. Börtönbe került, aztán a Bács-Kiskun megyei Állampusztára, s innen szabadult. A költői pálya nehezen folytatódhatott. Számos verse - politikai okból — nem jelenhetett meg. Napjaink történetének rendszerváltása lehetővé tette, hogy az eddig rejtegetett, kiadhatatlan 1956-os (illetőleg, később, a börtönben született) versek, a Falak könyve megjelenhetett Csöndország címmel 1991-ben. És hasonlóképpen ekkor tudta közzétenni összegyűjtött verseit és műfordításait Hatalmam: nyugalom címmel, 1992-ben. Ágh István szavaival a Falak könyve, ez a ciklusnyi vers „Buda Ferenc eddigi költészetének abroncsa, átvasalja a három kötetet.” Az összetartó erőt érzékeltető „abroncs” szó jól jellemzi a Falak könyvének szerepét Buda költészetében. Hasonlóképpen szerencsésnek tartjuk Ágh István a köteteket „átvasalni” kifejezését, mely érzékelteti az 1956-os versek, a börtönversek rejtetten vagy nyíltan a többi verset megtartó tartását, erejét. A Falak könyvének verseit megismerve másképpen látjuk a későbbi költeményeket, a puszta életrajzi adat, ítélet „feltöltődik”, a költői életmű szerves részévé válik. Más szempontból pedig azt vizsgálhatjuk meg, hogy a Falak könyvének versei milyen jellegzetes vonásokat mutatnak, és hogyan folytatódik egy-egy verstípus, stílussajátosság a későbbi versekben. Először is el kell, vagy el lehet különítenünk a közvetlenül 1956-os néhány verset, középpontban azzal a három verssel, mely „az államrend elleni izgatás” vádjával járt. Másodsorban rokonnak, hasonlónak tekinthetjük a „Vagyunk verebek” típusú komor hangulatú, rövid teijedelmű, kort és embert egyszerre jellemző verseket. Harmadszor pedig maga a költő különíti el a töredékeket, a néhány soros versszilánkokat. Negyedszer ki kell 52
