Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 6. szám - Kabdebó Tamás: „33” (emlékezés) III. rész
Ennyi munka mellett nem sok idő marad az asszonnyal való beszélgetésre, holott az nagyon is igényli, hogy vele ne csak az ágyban, az asztal mellett is foglalkozzanak. Jegyzet Lábjegyzetnek túl vaskos, ez a Freud papa (apának zsarnok, fiúnak hálátlan) elleni támadás. Az ő Oedipus komplexusa e század legtartósabb mítoszának bizonyult. Vizsgáljuk meg alaposan, újból, a görög sorstragédiát: Oedipusnak nem komplexusa volt, hanem kitörölhetetlen bűntudatot érzett, mert magatudatlanul — megölte apját és vérfertőző viszonyban élt anyjával. A görög szemlélet azonban, a történetben nem szándékosságot lát, az „ösztönös” apa-fiú-fiú-anya viszony vizsgálatát, hanem kegyetlen sorstragédiát, mely a sors packázásán — az Erynnisek működésén — áll, vagy bukik. Freud abból indult ki, hogy gyűlölte saját apját. Protagonistánk félárvaként nőtt fel, ragaszkodott az édesapjához és teljes árvaságát, 30 éves korában, sorscsapásnak érezte. Ha a görögök, egyiptomiak, indiánok, skandinávok, kelták mítoszait újravizsgáljuk, jóval több adatot gyűjthetünk az apa-fiú közti ragaszkodásra, mint a kölcsönös gyűlöletre. Az ember nem ragadozó macska — hanem állatsoron a mindenevők rokona —, hogy az oroszlán-példát rá lehessen húzni. Az öröklés történeti sora — az (családi, törzsi, nemzeti vonalon), hogy a fiú, a kiöregedett apa örökébe lép. Az ellenpéldára is lehet hivatkozni: Izsák épphogy megússza, Aulisban évente végeznek a „pünkösdi” királlyal. Bár családi vonatkozásban, kétségtelen, hogy a gyermek az apai, anyai viselkedésformákat tekintse első modelljének, az élet sora az, hogy a fiúgyermek átruházza érzelmeit vélt vagy valóságos új modellekre. Az egészséges fiatal férfi nem középkorú anyja fonnyadó emlői után áhítozik, hanem magakorabeli leányokéi után. Nemi riválisa nem apja, hanem szívszerelmének egy másik kérője. Akár elhisszük, hogy a tízparancsolat isteni eredetű, akár nem, a bennefoglalt princípiumok általános emberiek. „Apádat és anyádat tiszteljed”, tartja a negyedik parancsolat, és ez nemcsak meghatározza a gyermek-szülői viselkedésformát, hanem annak általános gyakorlati párlatát is adja. 22. 18, GOVERNMENT STREET, GEORGETOWN, GUYANA Könyvtárigazgatót kerestek, aki egy angol építésszel közreműködve, befejezne és berendezne egy új egyetemi könyvtárat, Guyanában, Dél-Amerika jobb felső sarkában. Káté jelentkezett. A leendő, a már kinevezett rektor, 1969 januárjában meginterjúvolta, és fölkínálta neki az állást, az őserdő szélén. Áginak jól jött mindez, mert Guayana Brazíliával határos, hol közeli rokonai megtelepedtek, s kiket látni szeretett volna. Indulása előtti napon, mármint június 1-jén, Káté elraktározta saját könyveit az University College London könyvtárának pincéjében. Vászolyi Erik, az egykori évfolyamtárs éppen — Ausztráliába menőben, (hol a bennszülöttek nyelvével készült foglalkozni) — Londonban volt, segített a könyvrakodásnál. Az egyetemi kollégák búcsúbulit rendeztek számára, a könyvtári tanács elnöke holtrészegre itta magát, és sírva búcsúztatta őt, mint a „kedves nélkülözhetetlen Bruckner urat”. Egyedül utazott, repülővel, előkészíteni a dolgokat, meg mert a kislányok be kellett fejezzék Londonban az iskola- illetve az óvoda-évet. Útközben Dakar-ban, Afrikában állt meg a repülő, majd pedig Santa Lucia szigetén, melyhez fogható pálmafás trópusi szépet protagonistánk még nem látott. Reggel kilenckor szálú le június 16
