Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 4. szám - Kabdebó Tamás: „33” (emlékezés)
Kabdebó Tamás „33 „ O . Krisztus Urunk 33 évet élt a földön; Kabdebó Tamás 33 helyen lakott. A hasonlatpár ezzel nem ér véget, mert mint minden ember, az utóbbi egy kicsit „Istenhez is hasonlított”. Kevés erénye közül kimagasló, az álszerénység utálata, mely alkalmassá tette őt a szelekcióra, az emlékek ráncbaszedésére. Korunk stílusáramlatai közül, immáron, az általa, az 1970-es években kedvelt poszt-impresszionista stílus, ma már a múlté, bár a „dézsává” e téren, itthon most sem tagadja meg önmagát. Hősünk szupertext-kínálata a századvégi sűrített változatokból válogatta ki az öröm variánst. A fájdalmakról ezúttal még csak lábjegyzet formájában sem számol be, csak ha nagyon muszáj. Ne adjunk lovat a pesszimisták alá! Örvendeztessünk meg mindenkit, kivéve a kárörvendőket. Mi is áll a bajai 111. Béla Gimnázium oromfalán? ACERBA POST DISCRIMINA ECCE PHOENIX REVIXI* 1. BAJA, DAMJANICH UTCA 2. Wittgenstein papa filozófiai művében ilyen tételesen, számsorosan, tized-töredék- re bontva közölte (1., 1.1, 2., 2. 1 etc.) stb. világlátása párlatcsöppeit; hasonló bontással írta első és egyetlen önéletrajzi regényét, az Érettségit.1 Most azonban lakhelyekről lesz szó, olyasformán, mintha egy öreg gólya számot adna mindazokról a kéményekről, ahol Magyarországon és a kiválasztott morafákról, amelyeken Afrikában meg-megtelepedett. Amott messzefóldön, ez föltáplálta magát, emitt meg a csemetéit költötte. Hősünk azokról a lakásokról beszél majd („mikor lészen ismét szép Bajában lakásom?”), ahol kispárnáját a feje alá helyezte (azaz, helyezte volna, ha kéznél lett volna). Sok utazás, kóválygás, helykeresés, élménykergetés, szépség utáni vadászat elmarad majd, egyes barangolások azonban változatlanul visszhangzanak, mint a napméretű gongok, melyeknek rezgését (a valóságban? a lélekben?) el sem lehet némítani. Kedves jó olvasó! Ne várj izzadtságszagú realizmust most. Az emlékezet hol pillangószárnyakon száll, hol halkan siklik, mint víz alatt az angolna.” Az első kirajzolódó emlék* 1 2 1935 február 5-ről ad tudósítást, amikor a farsangi „maszkák” a bajai Erzsébet királyné út és a Damjanich utca sarkára érnek. Dobok * Keserű válságok után íme fönikszként megújultam. 1 Érettségi. Róma, Fehér Holló Kiadás, 1971. 2 Az egyéves kisfiú emléke hiteles. A csalóka emlékezet előhív azonban még ennél korábbi képeket-érzeteket is, melyek lehetnek utólagos beleérzések. Ilyen az anyai bőr illata, a babakocsi takaró széles gyapjának csiklandozása, a barátságos, arcnyalogató szelindek busa, nagy feje, érdes nyelve. És a kutya nevének szóemléke, a profetikus „boy”, mely a fiúcska első szava volt. (így mesélték.) 19