Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 3. szám - Borbándi Gyula: Emlékek a Szabad Európa Rádió kezdeteiről
Borbándi Gyula Emlékek a Szabad Európa Rádió kezdeteiről A ZX műsorkészítés a Szabad Európa Rádió kezdeti időszakában lelkesítő tevékenység volt. Talán leginkább azoknak a fiataloknak és kezdőknek, akik először csöppentek bele ilyen munkába és akiket egy új hivatás elsajátításának lehetősége is serkentett. Az első hónapokban szinte senki sem törődött a munkaidővel. Mindenki abban volt érdekelt, hogy feladatát lelkiismeretesen ellássa és másodrendű fontosságúvá lett, hogy naponként hány órát tölt a munkahelyén. Ha kellett, minden zokszó nélkül dolgozott késő estig vagy ment be a rádióba vasárnap is. Szombat akkor még munkanapnak számított. A program minden mást megelőzött és a szerkesztők nemcsak arra voltak kíváncsiak, hogy az ő írásaik milyen formában és minőségben kerültek levegőre, hanem arra is, hogy a többiek mit produkáltak. Egészséges versengés indult meg és a munkatársakat a közös mű megjelenése talán még jobban érdekelte, mint az egyéni teljesítmény és siker. A közös erőfeszítések ösztönzését szolgálták az 1951 őszén elindított heti műsorlehallgatások és értékelések. A hét egy napján az esti órákban (8-1/2 9 órától kezdődően) az osztály tagjai összeültek a legnagyobb stúdióban, lehallgattak több politikai, irodalmi, szórakoztató műsort és hangjátékot, majd ezeket szép sorjában megbeszélték. Az első műsorlehallgatásra négy nappal a megnyitó után, október 10-én került sor, utána minden héten szerdán vagy csütörtökön megismétlődött. Ezek az estek kezdetben nyugodt légkörben és kellemes hangulatban folytak. Később mindjobban feléledt a kritikai hajlam és néha személyes élt kaptak a szakmai észrevételek. Olykor eléggé éles bírálatban részesült egyik-másik kézirat vagy produkció, tehát az írói, a rendezői és a színészi munka. Némely kritikából megbántott- ság és sértődöttség keletkezett. Végső mérlegként azonban a kezdeményezés helyesnek bizonyult, mert sikerült a munka minőségén valamelyest javítani. A műsorok közül a legnagyobb hallgatottságuk mindig a híreknek volt. Nem véletlenül, hiszen az emberek elsősorban azért vállalták a SZER hallgatásával járó nehézségeket és olykor kockázatokat, hogy megtudják, mi történik a világban. A legfontosabb feladatnak kezdettől fogva az bizonyult, hogy a SZER a lakosság szabad tájékozódási lehetőségeinek megszüntetésével, a tájékoztatás állami kisajátításával keletkezett elszigeteltségen enyhítsen, és az egyéni sors alakításához szükséges információkkal a hallgatókat ellássa. Csak utána következett az a törekvés, hogy a rádió a maga korlátozott lehetőségeivel a magyarországi közhangulatot és az eseményeket befolyásolja. Ennek megfelelően a hírek után olyan műsorok élveztek az átlagosnál nagyobb kedveltséget, amelyek a hazai közállapotokkal foglalkoztak és erős rádiós egyéniségek által készültek. Ilyenek voltak például Gallicus (Mikes Szemelvények a szerző „Magyarok az Angol Kertben” című könyve kéziratából. A készülő és a Szabad Európa Rádió történetét feldolgozó munka az Európa Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. 59
