Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 2. szám - Kamarás István: Homo religiosus az ezredfordulón

dés, az okkultizmus. Jellemző, hogy 1990-ben a britek negyede hisz a lélekvándor­lásban. Nem könnyű eldönteni, hogy ez eredménye vagy éppen feltétele volt a NAM térhódításának. 1987-ben az NSZK-beli könyvforgalom 10 százaléka NAM-téma. 1982 és 87 között kétszeresére (2500-ra) nőtt az USA-ban a NAM könyvesboltok száma. Egy okkult áruháznak 25000 olyan vásárlója van, akiknek húsz év alatt ket­tőnél több rendelése volt. A multinacionális cégek elküldik személyzetüket NAM ih­letésű tanfolyamokra (TMN, Silva-féle agykontroll, keleti technikák). A NAM szellemtörténeti gyökerei a késő ókori gnosztikus és ezoterikus irányza­tok, a modern fizika és a kozmológia, a parapszichológia, valamint a misztika. A nagy kereslet mögött a természetes metafizikai igény a fo hajtóerő. A NAM szervezeteknek, egyházaknak és egyéneknek egy különösen nagy, lazán strukturált metahálózata. Sokkal inkább jellemző rá a spiritualitás, mint a merev hitrendszer. Találhatók azért persze alapvető hitek a NAM-ban is: minden egy és minden isten, a végső realitás a lét, a tudatosság, a fény, a megváltás, az önmegva­lósítás. Jellemző jegyei az élmény és intuíció, a hinduizmusból származó reinkarná­ció és a karma-hit, valamint az evolúció spiritualizált változata. Mindemellett - és ez élesen megkülönbözteti őket a régi és új szektáktól, valamint az új vallási moz­galmak más ágaitól - elfogadják a világi berendezkedés legfőbb igazságait. E. Miller szerint a NAM a monisztikus világnézet sajátos változata, amit ő transz­materiális világnézetnek nevez, amely materialista, mint a szekularizált humaniz­mus, nem nem-materialista, mint a hinduizmus, de hasonló a hinduizmushoz a „minden egy és isteni”-elvével, és a materializmushoz pedig valóságos perspektívá­jával. A NAM számára a világ érték és cél, a hinduizmus hirdette korlátokat átlép- hetőnek tartja. A NAM a hatvanas évek ellenkultúráitól is különbözik. Szemben a hippi mozga­lommal, a NAM nem ifjúsági mozgalom, nem vonul ki a társadalomból, nem kötődik a hard-rock zene monokultúrájához, nem forradalmi, nem anarchista, hiányzik a drog, nem hirdet szexuális szabadságot, morálja a tradicionális morálhoz áll köze­lebb. Az új vallási mozgalmak társadalomerősítő ágához áll közel (illetve részben azonos azzal), komoly szerepet vállal a szocializációban, egészség- és fejlődés-, egészség- és jólét-orientált. Annak ellenére, hogy a NAM nem tesz különbséget a te­remtő és teremtett között, a felelősség és felelősségre vonhatóság is szerepel a kulcs- fogalmak között. A különbség azért számottevő: a NAM-tag ugyanis csak önmagá­nak felelős. Kritikusai is elismeréssel szólnak arról, hogy a NAM nem betegség-, hanem sze­mély-orientált, hogy a krízis-intervenciónál előbbre helyezi a prevenciót. Mindemel­lett úgy vélem, hogy a magasvérnyomás ellen ajánlott meditáció és a pszichikus gyógyítás címén megjelenő okkultizmus már komoly kételyeket és ellenérzéseket támaszthat az általánosságban rokonszenvezőkben is. A NAM képviselői által „naturalisztikusnak” minősített tudomány természetesen jóval kritikusabb a NAM szubjektív tudományával szemben, mint a dianetikai kur­zusokra beiratkozó átlagpolgár, akit persze egyáltalán nem lep meg, hogy az előző­leg parapszichológiával foglalkozó E. Mitchell űrhajós a Holdon misztikus élmény­ben részesül, s idelenn azonnal megalapítja az Institut ofNoetic-et, miként az sem, hogy F. Capra, az egykori Berkeley-fizikus szerint a kvantum- és relativitás-elmélet is támogatja a misztikus tradíciókba vetett hitet. Mintha a NAM visszaigazolná azoknak a NAM-kutatóknak a véleményét, akik szerint a New Age nem is olyan új, hiszen előszeretettel nevezi a NAM ősatyjainak H. Spencert, H. Bergsont, L. Morgant, A. N. Whitehad-et és P. Teilhard de Chardint. Valóban, a NAM globális agya emlékeztet Telihard de Chardin nooszférájára, mi­ként Lem és Tarkovszkij élőlény-bolygójára. A világ a jezsuita természettudós-teo­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom