Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 11. szám - Pomogáts Béla: Egy diadal veresége? (A magyar ötvenhat emlékezete és öröksége)
segítik elő, megszabják a jelen politikai törekvéseinek irányát is, annak ugyanis mindig jelentősége van, hogy az utókor és a benne fellépő különféle poltikai erők milyen múltbeli eseményekben vagy éppen történelmi személyiségekben találják meg előképüket és követésre kiszemelt példájukat. Ilyen múltbeli — egyszersmind mértéket adó - példa volt hosszú időn, több mint egy évszázadon keresztül az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc, amely mindig a nemzeti függetlenség és a demokratikus átalakulás elkötelezett hívei számára szolgált a politikai identitás kifejezésének lehetőségével, egyszersmind hivatkozási alappal: a múltbeli eseménynek így jelen- és jövőidejű értelme volt. Ilyen példája volt a magyar független értelmiségnek az elmúlt öt évtizedben az ötvenhatos forradalom és szabadságharc emléke és öröksége is. A magyar 1956 mindig tájékozódni segített, irányokat jelölt ki, és politikai érdekeket képviselt. Mérni lehetett hozzá az ellenzéki szellemű, független értelmiség politikai céljait, és igazolást lehetett találni ennek az értelmiségnek a törekvései számára. Azért kellett mindezt megerősíteni, mert a magyar politikai élet mostanában mintha nem találná, esetleg nem is keresné ezt a történelmi példát. Az 1989 után megindult és aztán mind nagyobb sebességre kapcsolt hazai átalakulások kezdetükben az ötvenhatos forradalom szellemi és politikai öröksége szerint tájékozódtak, akkor is, ha egy ideig nyilvánosan vagy kihívóan talán nem idézték is ennek örökségét és követeléseit. Hiszen a nemzetnek felelős és független magyar szellemi élet, az ellenzéki és félellenzéki mozgalmak, akár a magányos értelmiségi próbálkozások szüntelen arra törekedtek, hogy helyreállítsák a nemzeti történelemnek azt a folytonosságát, amely az ötvenhatos forradalom és szabadságharc napjaiban ország-világ előtt oly fényesen diadalmaskodott, és a forradalom eltiprását követő megtorlások, majd az általuk kikényszerített Kádár-féle „konszolidáció” következtében ismét megszakadt. Ötvenhat fényeit követte a demokratikus ellenzék, midőn kialakította a „második nyilvánosság” fórumait, ötvenhat fényei világítottak a lakiteleki sátor felett, és ugyancsak ötvenhatra hivatkoztak mindazok a politikai erők, amelyek a rendszerváltozás véghezvitelére szánták el magukat. Az 1989-1990-ben fellépett pártok és mozgalmak mind ötvenhat örökségét kívánták vállalni és folytatni, és a „rendszerváltás” idején az egész politikai retorika középpontjába 1956 került. A politikai átalakulások és maga a radikális rendszerváltozás aztán felszínre hozott másfajta orientációkat és eszméket is. Léptek fel politikai mozgalmak és csoportok, amelyek 1947-ben: a koalíciós kormányzás utolsó évében, mások 1945-ben: a második világháború utáni nemzeti újrakezdésben, megint mások 1938-ban: a konzervatív Magyarország külső és belső konszolidációjának tető- és végpontjában keresték azt a történelmi pillanatot, amelyhez vissza kell térni az erőszakosan megtört nemzeti folytonosság helyreállítása érdekében. Kétségtelen, hogy ezek a históriai pillanatok is nemzeti történelmünk fordulópontjai voltak, és valamennyi ilyen históriai pillanatnak vannak megszívlelendő tanulságai és üzenetei. 1947 a pluralista demokráciára alapozott, nyugati jellegű, az emberi személy szabadságát többé-kevésbé tiszteletben tartó politikai berendezkedés végső pillanata, 1938 egy felemás, de a népi írók, a polgári radikálisok vagy az egyházak körül szerveződő szociális mozgalmak körében mégiscsak kialakuló és a konzervatív hatalmi berendezést békésen felváltani készülő újabb „reformkorszak” búcsúja, 1945 pedig a földbirtokreformban érvényesülő társadalmi igazságtevésnek és az országos újrakezdés ígéretének esztendeje volt. Mindegyik évszám megjelölt egy hagyományt, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni és elfelejteni. Ugyanakkor egyik történelmi pillanat sem fejezte ki, mert nem fejezhette ki igazán a nemzet valóságos érdekeit és törekvéseit. 1938 reformszándékai és a trianoni 69
