Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 10. szám - Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás. (Domokos Mátyás sorozata. Beszélgetőtárs: Hernádi Gyula)
zisztencialista szemléletű ellenségnek” bélyegezte, s ettől kezdve Hernádi Gyula „megtűrt”, vagy még csak meg sem tűrt, de mindenesetre gyanús és sötét személynek számított a kortársi magyar irodalomban. (Évtizedeken át folyamatosan egyébként.) Ilyen körülmények között nyújtotta be a Szépirodalmi Könyvkiadónak, még 1957-ben írt másik regénye kéziratát; ennek eredetileg Az ég bútorai volt a címe (s csak tizennyolc évvel később, 1981-ben látott napvilágot Kiáltás és kiáltás címmel a Magvető gondozásában). Ezt a regényt, mármint Az ég bútorai-1, a Szépirodalmi Könyvkiadó feljelentés-értékű levélben utasította vissza 1962-ben: Hernádi Gyula Budapest, VII. Bethlen Gábor u. 8. Levelünk jele: 1381 /FI / MM/Sz. Budapest, 1962. szept. 3. Lektoraink elolvasták Az ég bútorai című regény kéziratát. Egybehangzó véleményük alapján közöljük, hogy művét nem tartjuk kiadásra érdemesnek. Elutasító állásfoglalásunk oka mindenekelőtt a regény szocializmus- és szovjetellenes tendenciája. Az 1949-53 közti időszak politikai gyakorlata, a személyi kultusz igen káros volt, művészi kritikája indokolt és időszerű. Az ön regényében azonban nem ezzel találkozunk; az írás „kritikája” torz és gyűlölködő. Pusztulás, rothadás lep be mindent a regényben: a lelkeken ül a kor, démoni erők hálózzák-nyűgözik le a dolgozókat. Az ötvenes évek eleje az ön művében vértől és erőszaktól síkos vágóhídként jelenik meg, amelyre az AVH hajszolja a védtelen embereket. Ez az aspektus, „kritikai” szemléletmód mélységesen elvakult és igaztalan. Rosszhiszeműen eltúlozza, meghamisítja az egykori valóságot, nem vesz tudomást arról, hogy ebben az időszakban is a tulajdon, a jogok, a kultúra, az életlehetőségek kétségtelen kiszélesítése következett be a háború előttihez viszonyítva: a szocializmus épült ezekben az években is. Súlyosan kifogásolnunk kell a regény elavult, majd félévszázados irodalmi eszközöket felhasználó-variálgató művészi módszerét is. Mondanivalóját ön leginkább az 1920-as évek szürrealizmusának és expresszionizmusának tudatalatti képalkotásával igyekszik kifejezni. Ez a fajta „szakállas” epigon-modernség napjainkban modorosán és erőitetten hat. Fentiek alapján közöljük, hogy a mű kiadására nem vállalkozunk. Közöljük továbbá, hogy a Kiadó a maga részéről a szóban forgó szerződést felbontottnak tekinti. Ennek alapján felszólítjuk, hogy a felvett előleget pénztárunkba visszafizetni és bennünket a visszafizetés módjáról és határidejéről két héten belül tájékoztatni szíveskedjék. Kéziratát mellékelten visszaküldjük. Tisztelettel: A HÚSDARÁLÓ Részlet a Kiáltás és kiáltás című regényből A kocsikat szürke húsruhával és ponyvával takarták le, fekete, poros paták lökőd- tek az autók falának a motor ütemes, mániákus rázkódása szerint. Az oldalfalak színtelen deszkái közül véres víz szivárgott, lándzsákra emlékeztető rudak között kezdték kibontani a ponyvákat. Fehér köpenyes munkások jártak fel-alá a forró betonpadlón, a ventilátorok, hűtő- szekrények közelében. A falak mellett magas gépek sorakoztak. Hat méter hosszú, három méter magas húsdaráló állt a terem bejárata mellett, vaslétra volt az oldalának támasztva, tetején két fehér kötényes munkás guggolt. Kocka alakú lift indult a fóld72
