Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10. szám - Herceg János: Visszanéző
Herceg János Visszanéző P JL róbálom elképzelni a főúri várakat és palotákat, a templomokat és kolostorokat a régi Bácskában. Ezen a vidéken is a magyar reneszánsz korát, amikor költők, művészek és építészek népesítették be Mátyás udvarát, akiknek alkotómunkája hihetőleg itt is kifejezésre jutott, ezen a tájon. A feltárt romok mindenesetre erre engedtek következtetni, amikor márvány timpanonok, faragott gyámkövek, gótikus ablakkeretek kerültek ki a földből. A történelem virágzó korról beszél, s aztán mindennek vége lett. A több mint százötven éves török hódoltság után nem maradt más, csak rom és pusztaság. S e másfél évszázad után újra megindult az élet az elvadult pusztaságban. Itt hevert a jó bácskai televény parlagon, mert nem volt, aki megművelje. Megindult hát a betelepítés. Még Lipót kezdte felszivárogtatni délről a szerbeket, egyrészt a török elleni védőövezet létesítésére, másrészt, mert gyűlölte a rebellis magyarokat, akik horvát fourakkal: Zrínyivel és Frangepánnal összeesküvést szőttek ellene. III. Károly folytatta a betelepítést, még jobban kifejezésre juttatva magyarellenességét, úgyhogy a jobbágyság is fellázadt ellene, de az osztrák haderővel minden megmozdulást vérbefojtott. A nagy, tervszerű telepítéspolitika Mária Terézia nevéhez fűződik. Őt mindenekelőtt haszonelvek vezérelték, s ha volt is elnémetesítő szándéka az idehozott népekkel, legfőbb célja mégis a termőföld kihasználása volt. Telepítési biztosai: Grassalkovich, Cottmann, Redl és a többiek már a magyaroktól sem idegenkedtek. Sőt földművelésre igen alkalmasnak találták, meg aztán olcsóbb is volt idehozni a közeli magyar telepest, igényei ugyancsak kisebbek voltak, s jámbor, engedelmes népnek bizonyult. A telepítést hatalmas meliorációs munkák előzték meg. Utakat tömi ebben a vadonban, mocsarakat lecsapolni, s kijelölni a nagyobb, zárt településekre alkalmas területeket, miközben olyan szempontok is fontos szerepet játszottak, mint például az, hogy milyen ivóvizet ad az ásott kút. A zombori kincstári igazgatóság mérnökének, a későbbi csatornaépítő Kiss Józsefnek akadt dolga bőven. Az addigi rendszertelen földosztást és építkezést igyekezett meghatározott tervek közé szorítani. íróasztalánál, vonalzóval dolgozott. Utcákat és tereket tervezett, úgyhogy mai nap is meglátszik egy-egy rendezett, nyílegyenes utcákból és központosító terekből álló településen, kétszáötven év ellenére, Kiss József alaposan átgondolt munkája. Ő alakította ki a máig általánosan megmaradt faluközpontot, ahol a templom, az iskola és a községháza kapott helyet a máig érvényes tréfás kiszólással: ez itt a mese, amott meg semmise. Az utcák szélességét is ő határozta meg, bő lehetőséget hagyva a fásításra, ha ugyan nem maga fásított már, főleg epret, mert azzal a gyerekek is jóllaktak, pálinkát is bőven adott és selyemhernyó-tenyésztésre is alkalmas volt. 2
