Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám - Galgóczi Erzsébet: Vidravas (Domokos Mátyás sorozata. Beszélgetőtárs: Réz Pál)
DM: - Erzsi uralkodó írói ambíciója az volt, hogy arról a korról, amelyben élt, igaz képet adjon. Úgy, ahogy ő látta és értelmezte korát. S mint egy akaratlan ars poétikát, egyetlen mondatba összefoglalva, le is írta valahol, hogy: „valóságos képet akarok adni arról a néhány évtizedről, amelyben mint író éltem.” Egy s mást azonban tudok én is ennek a regénynek a forrásairól: 1987-ben együtt mentem autón Galgóczi Erzsivel Szlovéniába, a Vilenica ’87’ elnevezésű, nemzetközi írótalálkozóra, s útközben elmondta, hogy képviselőséget is azért vállalt, hogy ezt a regényt, amelynek történeti anyagáról Gobbi Hilda körében szerzett tudomást, megírhassa, pontosabban, hogy forrásaihoz hozzáférhessen. Alkalmas anyagot látott benne, hogy saját mondanivalóját a paraszti világról és annak ötvenes évekbeli megtöretéséről elmondhassa. Bizonyára emlékszel rá, mindig mondogatta, hogy két nagy témája van: az egyik az édesanyja figurája, az ő legnagyobb emberi élménye, amiből azonban nem írhat regényt addig, amíg él az édesanyja. A másik pedig ez: a magyar falu, a magyar parasztság sorsa a szocializmus korában. Nos, Erzsi elmesélte, hogy néhány évvel korábban megkereste őt a Győr-Sopron megyei képviselőcsoport akkori elnöke, Fock Jenő, és arra kérte, hogy mint népszerű írónő, vállaljon képviselőséget. Erzsi szabódott, hogy ő dolgozni akar, éppen egy izgalmas témával birkózik, s egy füst alatt elpanaszolta Fock Jenőnek, hogy nagy nehézségekbe ütközik, mert valóban lelkiismeretes író volt, aki mint egy filológus, mindig meg akarta alapozni kényes témáit, és hiába kérte a Belügyminisztériumtól, hogy betekinthessen e régesrég lezárt per - a MAORT-per - aktáiba, még válaszra sem méltatják. Fock Jenő, legalábbis Erzsi így mondta el, akkor megígérte, hogy közben jár, amennyiben Erzsi is elvállalja a képviselőséget. Egyébként még azt is mondta, beletelik egy kis idő, míg kézhez kapja az iratokat, de állta a szavát, s Erzsit beengedték egy belügyi irattárba, ahol beletekinthetett a per anyagába. De hogyan? Figyelmeztették, hogy jegyzeteket nem készíthet, s arra is kötelezték, hogy amit olvas, arról senkinek nem beszélhet! Erzsi természetesen mindent megígért. — Dehát hogyan tudta ilyen körülmények között feldolgozni, amit látott? — O — felelte Erzsi —, hát csak annyit olvastam el egy-egy alkalommal, amennyit meg bírtam jegyezni, majd elrohantam egy gépírónőhöz, és emlékezetből mindent lediktáltam! - Még egy érdekességre emlékszem elbeszéléséből: döbbenten látta, hogy ezeknek a régi aktáknak bizonyos szövegrészei fekete tintával vastagon ki vannak satírozva, olvashatatlanná vannak téve, ami végképp érthetetlen különben, hiszen meg is semmisíthették volna ezeket az aktákat. Valamilyen összefüggés volt — állítólag — a Rajk-per és e között, jóllehet a Rajk-per- re később került sor, de valami módon Kádár János is szerepelt vagy tanúvallomást tett ebben az ügyben, és minden rá vonatkozó rész ki volt húzva. Ezt onnan tudta meg Erzsi, hogy az egyik törlést valahogyan mégis ki tudta sillabizálni. RP: - Ezt én nem tudtam, erről nem beszélt nekem, hogy így jutott hozzá az iratokhoz. Azt hiszem, bár erről nem beszéltünk, hogy ennek a regénynek az egyik fő cselekményszála fikció, nevezetesen az, hogy a fogoly, akit először halálra ítélnek, majd életfogytiglanra, és bent dolgozik, mert kitűnő olajkutató szakember, és nagy szüksége van rá a szocialista népgazdaságnak, mindezt azért vállalja, mert megígérik neki, hogy akkor a feleségét békén hagyják. A felesége közben meghal. Az Avó attól fél, hogy ha ő ezt megtudja odabent, fölmondja az egyezséget, ő maga is meg akar halni, nem hajlandó tovább dolgozni, ezért az a bizonyos Smukk Tóni ráveszi a hősnőt, hogy a feleség nevében írjon neki leveleket. Úgy tudom, hogy ez kitalált elem, ez nem történt meg, legalábbis erről nem tudok, de valószínűleg valami hasonlót hallhatott Erzsi, aztán odakombinálta a valóságos történethez. Furcsa módon nem éppen ugyanez, de valami hasonló aztán bekövetkezett Déryvel, aki a börtönben az anyjának írt ugyancsak mese-leveleket. Az 73