Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Vekerdi László: A tudományos „Téli bárány” (Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között)
Vekerdi László A tudományos „Téli bárány” Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között A X * második világháborút követő áttelepítések milliókat mozgattak meg, s ennek a szörnyű mozgásnak nem jelentéktelen hulláma volt a magyarországi, a maga félmilliós nagyságrendjével. Ha ugyan a „rend”, akár ebben a semleges összetételben egyáltalában alkalmazható erre a mozgásra; annyira kaotikus, zavaros, áttekinthetetlen, kapkodó, kiszámíthatatlan volt; éppen ez az egyik nagy eredmény, amit cá- folhatatlanul feltár Tóth Agnes monográfiája. Nem ez az első írás persze, amely beszámol a második világháború utáni magyar- országi telepítések történetéről és számadatairól; bár a nem túlságosan hosszú bibliográfia, melynek száz tételéből négy a szerző műve, ebből kettő Kőhegyi Mihállyal közös, önmagában is mutatja, hogy a téma semmiképpen sem nevezhető „túlkuta- tottnak”. Ámde valószínűleg Tóth Agnes monográfiája az első tudományos mű, amely a németek kitelepítését, a moldvai csángók, a bukovinai székelyek hányattatásait, a Szlovákiából elüldözött magyarok elhelyezését, az itthon földhöz jutottak telepítését egyetlen nagy népességmozgás egymással összefüggő és egymást meghatározó részeinek tekinti, keresi ennek az önmagában is rettentően bonyolult folyamatnak a - többnyire gondosan leplezett - belpolitikai motivációit, külpolitikai vonzatait és ártalmait, nagyhatalmi — finoman szólva — „koordinátáit”. De túl a telepítéseket összegző táblázatokon, a rendeleteken és végrehajtásaikon; még a motivációkon, vonzatokon és koordinátákon is túl tud a szerző valamit, ami miatt döbbenetesen izgalmas olvasmánnyá válik ez a számokkal zsúfolt, szigorú tudományos objektivitással megírt, rendkívül gondosan dokumentált, a szakma szokásos szikár nyelvén megírt kis könyv: tud a számok és sorok között szólni az emberről, aki mindezt elszenvedte. Meg aki okozta vagy nyert rajta vagy legalábbis engedelmesen végrehajtotta. Nem hiába szerepel a bibliográfiában Kalász Márton regénye, a Téli bárány. Egyik-másik oldala valóságos illusztráció gyanánt olvasható Tóth Ágnes belügyminisztériumi jelentésekből és más.levéltári forrásokból feltárt tudományos adataihoz. Ahogyan például a regény Szeifert-jét, aki pedig illegális kommunista volt, és ellenálló; ahogy ezt a derék embert meghurcolják saját elvtársai, csupán mert az új urak egyike akarta megkaparintani a házát, az pontosan Tóth Ágnes kutatásainak egyik visszatérő megállapítását idézi: a politikai indokok és erkölcsi szólamok hátterében többnyire felfedezhető a sokszor alig leplezett kapzsiság. S akárcsak a Téli bárány írója, Tóth Agnes is nagyon jól tudja, hogy a hazai németség tragédiája nem a kitelepítéssel kezdődött. Ä regénnyel ellentétben persze nem szólhat részletesen a svábság nehéz dilemmáiról és sorsáról a harmincas években, de vázolja azt a kétszínű játszmát, ahogyan a Harmadik Birodalom - miközben 88
